Mielőtt önéletrajzokat kezdünk elemezni és fizetéseket latolgatni, fontos letisztázni, hogy mitől lesz ütős egy önéletrajz. Látva több, mint 1000 önéletrajzot, látszik, hogy az emberek mennyire különbözően kommunikálnak a CV-jükön keresztül, és ezzel mennyire különböző benyomást alakítanak ki leendő munkaadójukban.

Munkahely, a géped előtt ülsz, és lett egy kis időd az céges e-mailedet olvasni. Fejlesztési vezetőként örömmel látod, hogy a jött pár mail a HR-es csajtól is, a csatolmányban pedig önéletrajzok vannak. A fejlesztési divíziótokból régóta hiányzik egy senior programozó és már több, mint egy hónapja próbálnak megfelelő jelöltet találni erre a pozícióra. Így különösen jó hír, hogy jött két CV is.

Az egyik jelölt egy egyoldalas leírást küldött magáról, másikét megnyitva egy tizenpár oldalas önéletrajz tárul eléd, ahol kitér az összes cégnél az egyes projektekre. Mit gondolsz, melyik tetszene neked jobban első ránézése?

10oldalas.jpg

Elárulom: utóbbitól kicsit lefáradsz.

A hatásos önéletrajz

Kétféle önéletrajz létezik.

Az egyiket olyan ember írta, aki röviden leírja, hogy az egyes cégeknél mit csinált és hogy konkrétan mi volt a feladata, mivel dolgozott. A másik fontosnak tartja részletezni minden cégnél az egyes projekteket.

Egy webfejlesztőnek, aki mondjuk PHP-val dolgozik, és a munkaadó cége havonta készíti el más cégek weboldalait, annak fontos lehet a projekt teljes körű részletezése, mint referencia. Leírni viszont azt, hogy a cég, akinek készítettétek a siteot, az mire használja, és mivel foglalkozik, az túlzás. Ez legyen inkább büszkeség, menjen nyugodtan a portfóliódba, amit a neten linkelhető formában tárolsz – már ha a céged engedi, hogy publikálj belsős munkákat.

Egy alapos munkaleírás PDF formájában:

munkatapasztalat_jobb_nagy.pngA másik pedig kulcsszavas, viszont Word dokumentum, látszik benne minden, ha nem megfelelően mentetted:

munkatapasztalat_rosszabb_nagyobb.png

Azt javaslom tehát, hogy alapvetően fogd rövidre a dolgot, és térj a lényegre. Ha lehet, próbálj magadról mindent elmondani 2 oldalban. Törekedj arra, hogy figyelemfelkeltő kulcsszavakat használj.

Legyen ez a két oldal áttekinthető, rendezett. Lehetőleg PDF-et küldj. A .doc-ban küldött dolgok gyakran szétcsúsznak, és ha táblázattal oldottad meg a strukturált külalakot, akkor láthatóak maradnak a táblázat szegélyei, amik irtó zavaróak, nem szépek.

A részleteket és a lelkesedést egyébként is érdemes meghagyni az interjúra. A személyes benyomást úgyis az interjún alakítod ki magadról, a gondolkodásmódodat pedig gyakran táblánál programozós, hangosan gondolkodós feladatmegoldással tesztelik, egyes cégek a lexikálisabb nyelvi elemekre mennek és alap algoritmusokra. (erről bővebben később).

Mi legyen benne, mitől érdekes?

A terjedelem mellett a másik szempont a tartalom. Fel szokták sorolni a programnyelveket, amiket már használtak. Kétféleképpen szokás a skillsetet enumerálni:

  • Az egyik, hogy felsorolod a cégeket, ahol dolgoztál – pályakezdőként a kurzusokat, amiket részt vettél, laborok, önlaborok, bármi amiből sokat tanultál –, és ide minden egyes helynél leírod, hogy milyen keretrendszerekkel vagy szoftvercsomaggal dolgoztál. Például C# / .NET 4.0, custom MVC framework, vagy Java/J2EE Spring és SmartClient.
  • A másik, hogy sorakoztass fel egy skillsetet arról, összességében miket ismersz, mikkel találkoztál már. Nagyon hasznos, ha tudás/tapasztalati szinted szerint kategorizálod őket. (Expert, intermediate, vagy beginner/junior).

Mindkét módszert szokás egy önéletrajzon belül feltüntetni. Összefoglal, átláthatóvá tesz.

Milyen a jó csali, mire harapnak a cégek?

Ezen a ponton jön képbe az a dimenziója a dolognak, ahol viszont érdemes kellően részletesnek lenni, valamint képben lenni azzal, hogy a szakmában mik azok a technológiák, amikre harapnak a cégek.
A használt technológiákra érdemes felhasználni a helyet a papíron, viszont tíznél többet nem érdemes írni.

A részletesség a hozzád való eljutást könnyíti meg, akár egy recruiter cégnek, akár egy fejvadásznak, mint amilyen én is vagyok. A cutting-edge technológiák pedig az értékedet növelik: lehet, hogy te például annyira nem érezted királynak, hogy JavaScriptben Node.js használatával skálázható rendszereket terveztetek és implementáltatok, viszont könnyen lehet, hogy téged emiatt találnak meg, és keresnek majd fel. Így az önéletrajzod egyfajta üzenetként fog szolgálni a leendő munkáltatódnak.

Ami a szakmát illeti: akkor vagy a legértékesebb, hogyha több nyelvet ismersz. Abból látszik, hogy neked a nyelv mindegy igazából, átlátod a dolgokat, gyorsan tanulsz, és értesz a programozáshoz.

A legkeresettebb fejlesztőket gyakran jó gondolkodásukért, algoritmikus, analitikus szemléletükért, és logikájukért szeretik. Amennyiben olyan munkát választasz már az első perctől kezdve, ahol ezeket a skilleket tovább fejlesztheted, nagyon megnöveled a saját munkaerő piaci értékedet – ergo a fizetésed is. Erről később.

(Emelett ha nyitott vagy, szeretsz emberekkel beszélni, de nem trollkodsz, az általában tuti siker.)

Itt az én receptem, amit a tapasztalat szült

Alap adatok – az önéletrajzodban mindenképpen írd bele a következő adatokat magadról:

  • Név, telefonszám, e-mail cím és az aktuális tartózkodási helyed – legalább a város neve.
  • A tanulmányaid. Megkönnyíted mindenki dolgát, ha a kezdés évét beleírod.<
  • Nyelvek.Kétféle ember van: az egyik aki leírja szépen, hogy megszerezte a nyelvvizsgát, xy típúsú és fokozatú. A másik ember az, aki egy szóval mellé írja, hogy hogyan érzi a tudását - jelenleg.

    English – fluent
    German – intermediate

    Véleményem szerint utóbbit érdemes használni. Hitelesen, megfelelő önkritikával. Lehet, hogy letetted 5 éve a középfokú angolt, de az IT nem az a szakma, ahol amiatt fognak több pénzt adni neked, mert papíron vagy jó. Ha régen beszéltél angolul, és inkább csak szakmai cikkeket olvasol idegen nyelven, vagy online játékokban használod a nyelvet, akkor nem biztos hogy fluent az az english. Írd az igazat, így megmarad a hitelességed.

  • A szakmai tapasztalataid – a cégek, ahol dolgoztál, vagy a projektek. (Nem kurzusok, hanem hobbiprojektek, miben voltál benne, kivel mit csináltál, dolgoztatok-e csapatban, versenyek, TDK, stb.)
  • Végül pedig jöhet a skillset felsorakoztatása, amit fentebb részleteztem. Nem több, mint 3 sor.

És a többi, ami jól jöhet:

  • Törj a lényegre! Röviden, lényegre törően. Látszódjon az az önéletrajzodon, hogy konkrétan te mit csináltál már, milyen feladatkörben voltál, és mivel szeretnél foglalkozni a jövőben (3-4 sor).
  • Hobbik – a hobbiprojekteket imádják. Ezek mutatják, hogy nem csak kötelességből kódolsz, hanem szívesen csinálod, amit csinálsz. Elég felsorolni, és egy mondatot írni róluk – interjún úgyis érdeklődni fognak.
  • A kép-kérdés: tegyek képet, vagy ne tegyek képet?

    Az én véleményem az, hogy ha lehet, tegyél képet, és olyat, amin mosolyogsz. A szakmai tudás az, aminek egy önéletrajznak elküldésekor át kell jönnie, azonban akarva-akaratlanul az embernek a kép alapján kialakul egy benyomása rólad. Ez sosem negatív, inkább pozitív irányba lehet lendíteni egy bizalomkeltő mosollyal.

    Egyébként ha nagyon nem találsz magadról képet, vagy nem akarsz csatolni, az is teljesen rendben van. (Nem kell az öltönyös komolyság, IT-ban nem is biztos hogy hiteles, normális, nem éppen egy buliban készített. Azonban ha pl. egy banki informatikai céghez jelentkezel, akkor számít az öltöny, és az interjún megjelenésed is).

  • Motiváció. Én személy szerint valamiért nagyon szeretem, ha valaki leírja, hogy mit szeretne, mi érdekli, mi mozgatja őt. Amennyiben van konkrét célod, azt írd bele bátran, ebben a három-négy sorban el lehet hagyni a formalitást, és ki kell engedni, ami a wishlist-ben van. Ezeket külön file-ban, csatolva küld az önéletrajzod mellett. Egy jó fejvadász hasznát fogja venni.
    Egy hátulütője lehet: ha túlzottan konkretizálod a terveidet, akaratlanul is kizárhatod magad olyan lehetőségekből, amik egyébként lehetséges, hogy érdekesek lettek volna számodra. A jó fejvadászt érdekli, de én személy szerint 4 sorban, külön levélben szeretem megkapni, nem az önéletrajzban.

Személyes skillek

Elcsépeltnek tűnhet leírni, hogy “jó csapatjátékos”, “teljesítményorientált”, vagy “kiváló kommunikációs készség”, azonban láttam már nagyon ütős mondatokat is.

Két kedvencem:

Hatékonyabb vagyok, mint a velem egy pályán lévők 90%-a, 3-szor olyan gyorsan kódolok, fele annyi hibával.

Projekt managerként gatyába rázom a dolgokat: ottlétem alatt az általam bevezetett metódusok X%-ot spóroltak a cégnek a harmadik és negyedik negyedévben.

Persze vissza is nyalhat a fagyi, mert ezek nagyképűségnek tűnhetnek – még ha nem is szánod annak. Egy visszafogottabb mondat néha többet ér:

Én szeretem a struktúrát, rendszerben a dolgozni, agilis módszertanok (scrum, kanban), folyamatosan fejlesztem magam. (Ide írd le a blogokat amiket olvasol, lehetőleg külföldit, plusz Stack Overflow, GitHub profilod, ha annyira jó.)

A munkerőpiacon magadat adod el. Te vagy a saját menedzsered, és te magadnak kell a legjobban ismerned az erősségeid és gyengeségeid. Érhet nagyon sokat a tudásod és a tapasztalatod, ha nem tudod azt bemutatni az első benyomás alkalmával.

Járj el interjúzni, nyerd el más emberek tetszését és vallj kudarcot is. Légy nyitott, figyelj másokat, tapasztalj és légy résen mindig. Ez a siker kulcsa.

Sajnos ennek a cikknek itt a vége.

Ha szeretnél hasonló bejegyzéseket olvasni önéletrajzok, munkaerő piaci kilátások, startupok témakörében, jelezd nekünk! Szívesen fogadjuk a kérdéseket hozzászólásként, illetve a facebook oldalunkon. Ha tetszik, amit csinálunk, kövess minket ott is!

A BitJob szériáról további információkat ebben a bejegyzésben tudhatsz meg.

Ide hirdetést tehetnénk, de nem teszünk, mert jófejek vagyunk.

Új kategóriával, cikksorozattal bővül a BitBlog. A BitJob cikkeiben – mint neve is mutatja – elsősorban az itthoni munkahelyekről, elhelyezkedésről, lehetőségekről lesz szó. A cikksorozatot vivő szerkesztőtársunk pedig nem más, mint Czirják Balázs, aki az IseeQ-nál fejvadász, így jó rálátása van a témakörre. Következzék hát az ő bevezetője!

Nem sokkal azután, hogy egyetemre kerültem, azon kezdtem gondolkodni, hogyan, és mi alapján kerültem én egy műszaki, mérnöki szakterületre. Amit fontosnak láttam, hogy a bűvös felsőoktatási jelentkezési lapra olyan képzés kerüljön, amiben benne van, hogy “Budapest”, “Egyetem”, és “Informatika”. Így kerültem a BME műszaki informatikus szakára.

Vajon másokat a céltudatosság és az informáltság hajtott? Vagy mások is a sötétben tapogatóztak?

Az első éveket követően mindenesetre sokan kiestek az egyetemről közülünk. Ennek ellenére jó páran maradtunk, akik a gyűrjük a keményebbnél keményebb féléveket. Mindannyian abban bízunk, hogy erőfeszítéseink kifizetődnek hosszútávon.

Sokat gondolkodtam, pontosan mi hajt minket, és az érzésem támadt, hogy még ezt illetően is a sötétben tapogatózunk. Éppen ez a kíváncsiság, és frusztráció vezetett odáig engem, hogy kicsit kilépjek a munkaerőpiacra a tanulmányaim mellett, és szélesítsem a látókörömet.

Nagyon szerencsésen alakult az álláskeresés, az egyik magyar fejvadász és networking céghez kerültem, az IseeQ-hoz. Azt a feladatot kaptam, hogy okos, tapasztalt fejlesztőket találjak a piacon, akiket bemutatunk és bejuttatjuk a legkirályabb magyar és nemzetközi IT cégekhez.

Melyik programnyelvben, technológiában kezdjek tapasztalatot szerezni? Melyikben érdemes?

Munkám révén hozzáférést kaptam Magyarország legnépszerűbb álláskereső portáljához és az összes feltöltött önéletrajzhoz. Az előző fél évben nagyjából száz programozóval, vezető fejlesztővel, projekt menedzserrel illetve tesztfejlesztővel interjúztam, mind különböző technológiákban voltak jártasak – Java, C++, C# .NET, PHP, JavScript, Ruby on Rails, beágyazott C, stb.

Látva az (egyébként gyakran eltérő) fejlesztői fizetéseket, a különböző munkakörülményeket és a jobbnál jobb projekteket, az agyam egy kérdés körül kezdett el forogni: melyik programnyelvben, technológiában kezdjek tapasztalatot szerezni? Melyikben érdemes?

Az az érzésem támadt, hogy legtöbbünkben ez a kérdés már ott motoszkál. Az egyik nyári estén ezért fogtam magam, és elkezdtem leírkálni a tapasztalataimat, és összegyűjtöttem néhány minta-önéletrajzot, amik hitelesen tükrözik az informáltság és a tudás fontosságát.

Erről szeretnék egy kis betekintést adni mindenkinek, aki egy kicsit is programozó szeretne lenni – vagy már éppen az – és arról, hogy az egyes nyelveken fejlesztő programozók fizetései között akár százezer forintos különbség is lehet.

Psszt! Jelezd, ha érdekel a téma, és még gyorsabban készítjük a következő részt!

Érdemes lesz hát követni az elkövetkezendő jó pár hétben blogunkat, sok információt fogunk majd átadni. Ha nem akarsz a plusz információkról lemaradni, vagy kérdezni szeretnél tőlünk, iratkozz fel Facebook oldalunkra!

Az informatikusok régóta tudják, de talán ez a hitetlenkedő szemét is felnyitja: a világ harmadik legjobb melója szoftver mérnöknek lenni, 10. a rendszerelemző, 38. a programozó.

A CareerCast.com a 200-as listát olyan kritériumok alapján pontozta, mint fizikai igénybevétel, munkahely, jövedelem, stressz és a sansz, hogy másik munkát találj. A mérlegelésben nyilván mély nyomott hagyott a Silicon Valley fenegyerekei által kínált munkahelyek is, mert egy nagyvállalati környezetben bitbirizgáló kolléga kevésbé érzi munkáját a top 50-be valónak.

bundesarchiv_B_145_Bild-F031434-0006,_Aachen,_Technische_Hochschule,_Rechenzentrum.jpg

Egyik tizenkilenc, másik egy híján húsz, avagy mik a különbségek

Szoftver mérnök: a magyar wikipédia még csak nem is ismeri a kifejezést, talán azért, mert Magyarországon magát a képzést is "informatikus mérnöknek" hívják. Általánosságban elmondható, hogy a szoftver mérnök a szoftverre, mint egészre tekint, részt vesz a külalak és a belcsín megtervezésében, a fejlesztésben, az üzemeltetésben és a karbantartásban is.

Rendszerelemző: az a munkatárs, aki a számítógépesített folyamatok problématikáira fényt derít: hol és mennyiben tér el a gépesített folyamat a valódi munkamenettől és ez mennyiben jó vagy káros. Ugyancsak ő az, aki egy még nem gépesített tevékenységnél felméri a munkamenetet, hogy a kész szoftver ezt a lehető legjobban támogassa. Olyan rendszereknél, ahol a számítógép a feladat elvégzése szempontjából többletmunkát okoz, ott nem dolgozott rendszerelmező a szoftver készítésénél.

Programozó: bár a legtöbb programozó akár szoftver (informatikus) mérnöki végzettséggel vagy képességekkel rendelkezik, a fő feladata a szoftvertől elvárt tevékenységet az adott programnyelvben megvalósítani. A mindennapi életben a "fejlesztő", "programozó", de még a "szoftver mérnök" kifejezéseket szeretik egy kalap alá venni, fizetésben nem elhanyagolható különbségek vannak a munkakörök között.

viw WSJ

Eddig többnyire csak Amerikából érkeztek a közösségi hálózatokkal kapcsolatos hírek (kirúgták a suliból a káromkodó tweetért, lecsukták a rasszista csiripért, Facebook jelszót kérnek a munkaadók), most azonban a szomszédos Ausztriából érkezett egy Facebookkal kapcsolatos hír.

Történt ugyanis, hogy a 19 éves Stephanie Panner Facebook falára a kollégája egy, a munkahelyét kritizáló bejegyzést írt, aminek következtében az egészről mit sem tudó Stephanie már kapta is a telefont, hogy holnap csak a maradék fizujáért jöjjön be.

S bár a munkahely nyilvános kritizálását szinte sehol sem nézni jó szemmel a munkáltató (s valahol érthető is, hisz ha annyira rossz a cég, akkor miért dolgozol ott?), ebben az esetben elég egyértelműen Stephanie munkatársa a hibás, aki nem tudott különbséget tenni a privát üzenet és a nyilvános falfirka között.

Persze ki nem morgott már valami miatt a munkaadójára Twitteren vagy Facebookon?

via Austrian Times

rólunk

Mindenről írunk, amiben áram folyik.
Vagy nem.

Ötleted, véleményed van? Küldj nekünk emailben bármit! (Max. kidobjuk.)

bitbloghu@gmail.com

Jelen vagyunk Twitteren és Facebookon is. Ha kisebb hírekről, érdekességekről is szeretnél hallani, kövess minket ott is!

aktív bejegyzések

címkék

1020 (1) 18+ (1) 2012 (1) 3D (12) 3d (2) 4 (1) 610 (1) 820 (1) 920 (1) Ace (1) Ace 2 (1) Ace 3 (1) Ada (1) adakozás (1) adatforgalom (1) adathalász (1) adatvédelem (1) adwords (1) agyhullám (1) ajándék (1) akció (3) album (1) alkohol (1) állás (2) Amazon (3) Android (43) android (5) Anglia (1) angrybirds (3) Angry Birds (1) Anonymous (1) AOL (1) API (1) App (1) app (17) apple (3) Apple (30) apple tv (2) appstore (1) App Store (1) arany (1) ARM (1) arm (1) ASUS (2) Atari (2) atomkatasztrófa (1) autó (1) Avengers (1) baba (1) babakocsi (1) baby (1) baki (1) baktérium (1) bankkártya (1) Barabási Albert-László (1) Battlestar Galactica (1) bejelentés (2) betörő (1) bezár (1) bikini (1) billentyűzet (1) Bing (2) bitcast (47) biztonság (3) BlackBerry (1) Blackberry (1) blizarrd (1) Bluetooth (1) böngésző (1) bőr (1) Borat (1) börtön (1) box.net (1) bryce (1) Budapest (2) Call of duty (1) camera (3) capcha (1) CD (1) cenzúra (4) CES (1) chrome (1) cippo (1) cloud (2) Commodore (1) Convertibles (1) Core (1) crossplatform (1) csalás (1) csőd (1) Curiosity (1) Darpa (1) DataTraveler (1) daz (1) daz studio (1) Desire 500 (1) Desire C (1) Device Manager (1) diablo (1) diákigazolvány (1) diktálás (1) DNS (2) Doctor Who (1) domain (1) DOS (1) DreamWorks (1) Drone (2) Dropbox (4) DuoS (1) e-kormányzat (1) e-vizum (1) elektromos (1) elmélet (1) embedded (1) Enterprise (1) érintőképernyő (1) Észak-Korea (1) Észak Korea (1) EU (1) eureka (1) Európai Unio (1) exoskeleton (1) EyeTap (1) facebook (1) Facebook (13) fail (1) FBI (2) Feedly (1) fegyver (3) Fehér ház (1) fejlesztő (1) felbontás (1) felhő (1) fénykép (1) Fesztivál (1) Fiat (1) Firefox (1) Flickr (2) flipboard (1) földrengés (1) folyadékhűtés (1) fotó (3) Foursquare (2) foursquare (2) frissítés (1) Fukoshima (1) G2 (1) Galaxy (5) Galaxy Tab (1) game (1) gamer (1) gamers (1) games (1) Game of Thrones (1) Gear (1) geek (1) geekanya (1) geek chic (2) geogebra (1) Gépek lázadása (1) Glass (1) gmail (1) GoMiso (1) Google (45) google (4) Google+ (1) Google Books (1) Google Calendar (1) Google Drive (3) Google Fiber (1) Google Glass (2) Google Glasses (2) Google Maps (3) Google naptár (1) Google Play (1) Google Reader (18) google tv (2) görkorcsolya (1) görkori (1) GPS (3) gyerek (2) gyógyászat (1) gyorshír (1) hack (2) hajózás (1) Háj Fájv (1) HAL (1) halo (1) hálózat (1) hexagon (1) hiba (2) hitachi (1) hoax (1) hologram (1) Home (1) Horvátország (2) hotspot (1) HP (1) HTC (5) HTML5 (1) hurrikán (1) HyperX (1) ICS (1) IFTTT (1) iGO (1) IM (1) ingyen (7) ingyenes (1) injekciós tű (1) Instagram (6) instagram (3) Intel (2) intel (1) Intel NUC (1) interjú (1) internet (3) IO (2) iOS (12) ios (1) ipad (3) iPad (3) iphone (2) iPhone (4) iPod (1) Irán (1) írás (1) Iron Man (1) iskola (3) ISP (1) ISS (1) iTunes (1) itunes (1) ivókút (1) Jancsa János (1) Japán (1) japán (1) játék (10) játékosok (1) Java (2) jelszó (2) Joss Whedon (1) jurassic park (1) kamera (1) karácsony (2) káromkodás (1) katasztrófa (1) kategória (1) kávé (1) Kazahsztán (1) kép (1) képek (1) kézírás (1) kiállítás (1) Kickstart (1) Kickstarter (2) Kindle (2) kindle (1) Kingston (2) KitKat (1) Kit Kat (1) Kodak (1) közlekedés (1) közösségi média (1) kupon (1) kütyü (2) LAN-party (1) launcher (1) leap (1) Lego (1) Lenovo (1) Leonard Nimoy (1) LG (4) lg (1) Linus Torvalds (2) Linux (3) lippile (1) LittleBits (1) little printer (1) live (1) Locato (2) London 2012 (1) lopás (1) Louis Vuitton (1) Lovelace (1) Lumia (5) Madakaszkár (1) Magánszám (1) Magyarország (2) Maps (1) Mars (1) MasterCard (1) McAfee (1) McDonalds (1) Medal of Honor (1) Meebo (1) menü (1) mérnök (1) mib (1) Microsoft (14) microsoft (2) Miso (1) mmorpg (1) mobil (5) mobilinternet (3) mobiltárca (1) Mocrosoft (1) monitor (1) Motorola (1) mp3 (1) mp3 lejátszó (1) munka (3) MySpace (1) nanotechnológia (1) napszemüveg (1) NAS (1) NASA (3) nasa (1) National Geographics (1) Navy Seals (1) Németh Kriszta (1) netbook (1) Neus (1) New York (2) Nexus (7) Nexus 4 (1) Nexus 5 (2) Nexus 8 (1) NFC (3) Nokia (8) nook (1) notebook (2) Note 3 (1) NSA (1) Nvidia (2) nyár (1) nyaralás (4) NYPD (1) Office (1) Office 365 (1) okostelefon (3) oktatás (1) Olimpia (1) One (3) One S (1) One V (1) opensource (1) Open Hardware (1) Oracle (2) Oroszország (1) orvos (2) Oyster (1) PadFone (1) Panasonic (1) panasonic (1) paranoid (1) PC (1) person of interest (1) Phone (1) pishing (1) Pixel (1) podcast (8) Pollner (1) pornó (1) Portal (1) portal (1) posterous (1) POV (1) Prince of Persia (1) PRISM (1) programozó (1) protézis (1) QR (1) quadcopter (1) QuickOffice (1) R2D2 (1) RapidShare (1) Raspberry Pi (1) ray (1) RED (1) reklám (3) rémhír (1) rendőrség (1) retina (5) retro (2) RFID (2) rizsfőző (1) roaming (2) robot (3) RSS (1) rss (17) rss olvasó (17) S3 (1) S4 (1) sajtóbejelentés (3) sajtóközlemény (5) Samsung (14) samsung (1) San Francisco (1) scanner (1) SD kártya (1) sennheiser (1) Sensordrone (1) Series 9 (1) sim (1) siri (1) Siri (1) SketchUp (1) Skype (2) smartphone (2) smartwatch (1) Smithonian (1) social media (2) software (1) Sony (4) sony (1) Sony Ericsson (1) SSD (1) startup (1) starwars (1) Star Trek (7) Star Wars (1) Steam (2) steam (1) STEM (1) Steve Jobs (1) Steve Mann (1) Steve Wozniak (1) StreetView (2) Streisand (1) Surface (7) szabadalom (3) szex (1) Sziget (1) szolgáltató (1) szomszéd (1) T-Mobile (3) t-shirt (1) Tablet (1) tablet (8) támadás (1) tanulás (1) tárhely (1) tarifa (1) TBBT (1) TED (1) Tegra3 (1) tegra3 (1) TELE2 (1) telefon (7) Telekom (1) Telenor (2) térkép (3) Tesla (1) teszt (7) tipp (3) Titanic (1) töltő (1) top (1) Törökország (1) Toshiba (1) Transformer (1) Translate (1) Trimble (1) tudomány (2) twitter (5) Twitter (10) tycoon (1) új (1) Ukky (1) ultrabook (2) űrkutatás (1) USB (3) USB3 (1) utazás (1) üvegszál (1) Valve (3) vásárlás (2) Vatikán (1) vélemény (1) verseny (1) vicc (2) videó (2) vietnam (1) Viper (1) vírusírtó (1) víz (2) Vodafone (2) VW (1) Wallet (1) webcam (1) WhatsApp (1) Wi-Drive (1) wifi (2) William Shatner (1) Wil Wheaton (1) winamp (1) Windows (4) Windows 8 (2) Windows Phone (1) windows phone (3) WWDC (1) xbox (2) Yahoo (1) Youtube (3) zene (1) Zuckerberg (3)