A női kóderekkel szemben a világ előítéletes. Ha nem lenne előítéletes, akkor nem lenne szükség Ada Lovelace napra. Vagy lenne Charles Babbage vagy Neumann János nap. Mintha arról lenne szó, hogy egy nő nem mehet bányásznak, mert nem bírja az ottani fizikai megerőltetést. Mintha a nők feje megfájdulna a gondolkodástól és csúnyává válnának tőle^*

Egy amerikai iskolában (hol máshol?) XX Hackers néven női “kóderklub” alakult. A klubbot vezető lányok is a nulláról kezdték (sőt, a klubvezető egy teljesen más érdeklődési kör miatt került a csoportba – aztán ott ragadt) az egész számítástechnika témát, de a Google, az eBay és a Twitter által támogatott nyári gyorstalpalón olyan feladatokkal találkoztak, ami felkeltette kíváncsiságukat.

E sorok írója sajnos nem ismeri ki magát a jelenlegi magyar IT-oktatási helyzetben, ezért a hozzászólóktól várja, hogy osszák meg tapasztalataikat.

A női programozók ritkák, mint a fehér hollók, s mégis a legjobbjaiknak, pont akkora részük van abban, hogy a mai informatikai világ úgy néz ki ahogy, mint a férfi kollégáiknak. A HVG összeállításában (A 10 leghíresebb nő az IT történelmében) olyan hölgyekről van szó, akik inspirálóan hatnak rám még úgy is, hogy már lassan két évtizede ebben a szakmában dolgozom.

S bár, ahogy a bevezetőben írtam, a női programozókkal szemben sok az előítélet, az NNG (az iGo-t is fejlesztő cég) 2013 februárban kiemelten foglalkozott azzal, hogy az IT területén elérjenek egy 10%-os női kvótát.

Ti hogyan látjátok a nemek harcát? Milyenek a női programozók? Kell-e támogatni, hogy a lányokban is felmerüljön az érdeklődés a számítógépek iránt?

* Papírtigrisben írt Goldenlane valami hasonlót :)

via/a>.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.