bitblog

2013. junius 30-ig használhatjuk a Google RSS olvasóját, a Google Readert, hogy aztán örökre bezárja kapuit. A Google+ óta haldokló szolgáltatás (akkor vették ki belőle a legnépszerűbb funkcióját, a megosztást) etalonnak számít azok között, akik szeretnek feliratkozni kedvenc tartalomforrásukra és nem kizárólag a közösségi média trending információi iránt érdeklődnek.

A hátralévő napokban egy-egy, méltán népszerű szolgáltatást mutatunk be. Az objektív megítéléshez figyelembe kell venni, hogy egyik sem pont olyan, mint a Google Reader, és az, amit ott megszokott, megszeretett a felhasználó, nincs, vagy más módon oldották meg. A váltás tehát változással is jár, ahol kompromisszumokat kell kötni. Aki nem akar kompromisszumot kötni, nem is fog magának új RSS olvasót találni.

Yoleo a három oszlopos elrendezés elve és ezen nem is enged változtatni. Egyértelműen a Google Reader megszűnése miatt készült, a saját loginadatok mellett csak Google accounttal lehet beloginolni, illetve egyedül a Google-től lehet improtálni a feedeket, saját OPML file-t nem lehet feltölteni. Per pillanat azonban ez a kisebbik rossz, hiszen azért keresünk RSS olvasót, mert megszűnik a Reader, de ha bárhonnan máshonnan akarnánk váltani, akkor nincs rá lehetőség.

Egyébként szép minimalista a design és lehet csillagozni - ezzel elmondtam róla minden jót. Három hasábos a design, amitől kevés hely jut a tényleges posztnak, de ez még hagyján, mert nincs megosztás, és ezt úgy értem, hogy SEMMILYEN közösségi médiás cucc linkjét nem pakolták bele, hogy oda elküldhessem az érdekes cuccokat. Egyébként is lehet valami javascriptes nyűgje, mert amíg nyitva volt, a Facebook hirtelen nagyon akadozott, de nem zárom ki annak a lehetőségét, hogy a hiba az én készülékemben van.  Droidra nincs app, iPhone-ra pedig nem is kerestem, mert tulajdonképpen minek?

Ha van olyan RSS olvasó, amit már kipróbáltál, és még nem írtunk róla, de szerinted mindenképp érdemes, akkor szóljál, és mi is megnézzük!

2013. junius 30-ig használhatjuk a Google RSS olvasóját, a Google Readert, hogy aztán örökre bezárja kapuit. A Google+ óta haldokló szolgáltatás (akkor vették ki belőle a legnépszerűbb funkcióját, a megosztást) etalonnak számít azok között, akik szeretnek feliratkozni kedvenc tartalomforrásukra és nem kizárólag a közösségi média trending információi iránt érdeklődnek.

A hátralévő napokban egy-egy, méltán népszerű szolgáltatást mutatunk be. Az objektív megítéléshez figyelembe kell venni, hogy egyik sem pont olyan, mint a Google Reader, és az, amit ott megszokott, megszeretett a felhasználó, nincs, vagy más módon oldották meg. A váltás tehát változással is jár, ahol kompromisszumokat kell kötni. Aki nem akar kompromisszumot kötni, nem is fog magának új RSS olvasót találni.

A Bloglines az első, ahol nem lehet valamilyen meglévő közösségi hálós accounttal beloginolni. Csinálj új accot, jelszóval aztán használhatod. Ráadásul közben KÖTELEZŐ megadni egy irányítószámot. Pontosabban nyavajog, ha nem adod meg, de közben a kis drága már regisztrált is!

A beállítások szinte egy az egyben emlékeztet a NetVibes beállításaira, egy pillanatra azt hittem, mintha onnan lopták volna - de amikor más ismerős nézetek is visszaköszöntek, akkor gyorsan megnéztem, hogy persze azért, mert a NetVibes motorja hajtja.

Tulajdonképpen boldog vagyok, hogy először a NetVibes-ot láttam és utána a Bloglines-t, mert ez az egyszerűbb felület sokkal jobban bejön. Kevésbé nyomasztó, nincs annyira telepakolva, még az is feltűnt, hogy két tucat szolgáltatással meg lehet osztani a bejegyzést, ezekből én választhatom ki, hogy mit mutasson és mit ne (mindegyikhez a designhoz passzoló ikon!), ráadásul ebből az egyik a pdf file!

A végére már tetszik is, teljesen megbarátkoztam vele, az egyszerű csillagozás és RSS alapú megosztás hiányzik már csak (úgy hozzászoktam a többinél) és akár tetszene is.

Ha van olyan RSS olvasó, amit már kipróbáltál, és még nem írtunk róla, de szerinted mindenképp érdemes, akkor szóljál, és mi is megnézzük!

2013. junius 30-ig használhatjuk a Google RSS olvasóját, a Google Readert, hogy aztán örökre bezárja kapuit. A Google+ óta haldokló szolgáltatás (akkor vették ki belőle a legnépszerűbb funkcióját, a megosztást) etalonnak számít azok között, akik szeretnek feliratkozni kedvenc tartalomforrásukra és nem kizárólag a közösségi média trending információi iránt érdeklődnek.

A hátralévő napokban egy-egy, méltán népszerű szolgáltatást mutatunk be. Az objektív megítéléshez figyelembe kell venni, hogy egyik sem pont olyan, mint a Google Reader, és az, amit ott megszokott, megszeretett a felhasználó, nincs, vagy más módon oldották meg. A váltás tehát változással is jár, ahol kompromisszumokat kell kötni. Aki nem akar kompromisszumot kötni, nem is fog magának új RSS olvasót találni.

OMG, hova kerültem? - ez volt az első gondolatom, ugyanis a NetVibes nem egy szimpla RSS olvasó. Inkább az iGoogle widgetekkel telepakolt alternatívája, legalábbis első ránézésre. Aztán megtaláltam a feed import lehetőségét, "sajnos" csak OPML file-t lehet feltölteni, tehát mindenképp végig kell csinálni a Google Takeout-ot, hogy ezt megkapjuk (ezzel háromra emelkedett a szolgáltatások száma, akik nem hajlandóak on-the-fly importálni).

Egyébként mindenféle dolgot be lehet állítani, de ha ez nem lenne elég, van 29$-ért/év VIP és 499$/hónap(!) Premium szolgáltatás, utóbbit 14 napon keresztül ingyen ki lehet próbálni. Nekem elég volt az ingyenes rész, azzal is lehet RSS feedeket olvasni.

Tudom én, hogy az én feedolvasási szokásaimban van a hiba (852 feed, ennek fele gasztro blog, amiről cím alapján 99%-ban szórom ki az engem nem érdeklő recepteket :)), de ez a mennyiség leültette a webguit. Illetve nem is a guit, hanem a háttérben a friss bejegyzéseket kikereső scriptet.

Szintén nem tetszett, hogy a netbookomon a képernyő harmadát foglalta a google kereső mező, majd amikor kerestem, akkor az eredmények fölé szinten bedobott egy kereső mezőt, így már kettőben is tudtam keresni. Cserébe nem a feedjeimben keresett, hanem en bloc az egész weben, amire viszont semmi szükségem.
Van viszont analítika, ami miatt mégis csak kipróbáltam volna a prémium szolgáltatást, habár ezer százalék, hogy nem fogok érte 499$-t kiadni, se egy évben, de pláne nem egy hónapban. Végül nem próbáltam ki, mert a számlázási információkat meg kellett volna adni (mondjuk számlaszámot, kártyaszámot nem, de akkor is, miért adjak meg címet, telefont), úgyhogy örök rejtély marad, hogy mit lehetne megtudni másfél óra szolgáltatáshasználat alapján.

Összességében olyan az érzésem, mint ha a netvibes felett eljárt volna az idő, és megmaradt a telezsúfolt Yahoo és a virágzó iGoogle korszakában. A Yahoo mondjuk még mindig ilyen, de annak nem érzem szükségét, hogy az RSS olvasóm is ilyen legyen. App nincs, de android.netvibes.com, iphone.netvibes.com és ipad.netvibes.com címen vannak webes megoldások mobilra is, amiket szintén nem próbáltam ki, mert teljesen elvette a kedvemet.
Ha valaki használja, legyen olyan jó, hogy megírja nekünk, hogy miért jó használni, mert én nem jöttem rá. Biztos jó azonban (valamire), mert sokan használják, és hát tízmilliárd légy se tévedhet :)

Ha van olyan RSS olvasó, amit már kipróbáltál, és még nem írtunk róla, de szerinted mindenképp érdemes, akkor szóljál, és mi is megnézzük!

2013. junius 30-ig használhatjuk a Google RSS olvasóját, a Google Readert, hogy aztán örökre bezárja kapuit. A Google+ óta haldokló szolgáltatás (akkor vették ki belőle a legnépszerűbb funkcióját, a megosztást) etalonnak számít azok között, akik szeretnek feliratkozni kedvenc tartalomforrásukra és nem kizárólag a közösségi média trending információi iránt érdeklődnek.

A hátralévő napokban egy-egy, méltán népszerű szolgáltatást mutatunk be. Az objektív megítéléshez figyelembe kell venni, hogy egyik sem pont olyan, mint a Google Reader, és az, amit ott megszokott, megszeretett a felhasználó, nincs, vagy más módon oldották meg. A váltás tehát változással is jár, ahol kompromisszumokat kell kötni. Aki nem akar kompromisszumot kötni, nem is fog magának új RSS olvasót találni.

Google, Facebook és sima login után az InoReadernél is egy klikkel importálhatjuk a Readeres feedeket. Ahogy azt már többször említettem is, az InoReader is áthozza a tag-eket, a csillagozott bejegyzéseket, sőt még a megosztásokat is!

Ebből talán sejthető, hogy az Ino is tud megosztani (itt Broadcast-nek hívják, és a megosztásokat a "Channel"-ek között találjuk meg).

Bár én angolul néztem, Wacha Zoltánnak köszönhetően akár magyar felületről is használhatjuk, valamint ő hívta fel a figyelmemet két jó kis feature is, amit a többi RSS olvasóban nem találtam meg (bár elképzelhető, hogy azok is tartalmazzák).

Az RSS feedek szűrhetőek (eddig én a Pipes-t használtam rá, úgy viszont két helyen kellett adminisztrálni a feedeket), ha a feliratkozások menüben az "Automatikus továbbításnál" beklikkeli az ember, hogy "csak az legyen továbbítva, ami tartalmazza, hogy...".

A másik kicsit eldugott hasznos funkció, hogy miután lekéred egy mappa vagy egy tag (címke) tulajdonságát, ott találsz ilyet, hogy "Visibility" - erre kattintva ezt megváltoztathatod, és máris lehet bármilyen mappához, címkéhez publikus RSS feeded. Ez volt a Google Readerben is, a Hely Szelleme bloggyűjtemény például így érhető el.

Sok mindent el lehet billentyűzetről intézni, ami mindenképp jó dolog, bár az elsőre nagyon bekavart, hogy az "S"  csillagozás (starred) helyett megosztás (share - broadcasting) lett. Persze ehhez hozzá lehet szokni, úgyhogy akár túl is léphetünk rajta. Ami jó, hogy a Pocket és az Instapaper extraként integrálható, és közvetlen billentyűzetről elérhető.  Ami kevésbé jó, de még mindig impozáns, hogy a közösségi megosztásnál vagy egy tucat (21) link van, amiből a három fő célcsoportunkat kiválaszthatjuk és akkor azok állandó gombbal lesznek jelen a "send to" lenyíló menüjében.

Ha van olyan RSS olvasó, amit már kipróbáltál, és még nem írtunk róla, de szerinted mindenképp érdemes, akkor szóljál, és mi is megnézzük!

2013. junius 30-ig használhatjuk a Google RSS olvasóját, a Google Readert, hogy aztán örökre bezárja kapuit. A Google+ óta haldokló szolgáltatás (akkor vették ki belőle a legnépszerűbb funkcióját, a megosztást) etalonnak számít azok között, akik szeretnek feliratkozni kedvenc tartalomforrásukra és nem kizárólag a közösségi média trending információi iránt érdeklődnek.

A hátralévő napokban egy-egy, méltán népszerű szolgáltatást mutatunk be. Az objektív megítéléshez figyelembe kell venni, hogy egyik sem pont olyan, mint a Google Reader, és az, amit ott megszokott, megszeretett a felhasználó, nincs, vagy más módon oldották meg. A váltás tehát változással is jár, ahol kompromisszumokat kell kötni. Aki nem akar kompromisszumot kötni, nem is fog magának új RSS olvasót találni.

Szép, minimalista és az import után másfél perccel már tudtam, hogy a Bloglovin' nekem nem kell. Pedig közvetlen importál a Google-ből, tehát jól indult, szépen néz ki. Jobb oldalra rakták a feed folder listát, ezzel együtt lehet élni (szinte mindenhol máshol bal oldalon van), mert tényleg szép az oldal, ízléses kis kínáló dobozkák vannak a posztokhoz, amiket alapban nem is szeretek, de itt valahogy jól néz ki.

Minden harmonizál, egészen addig, amíg meg nem próbálom billentyűzetről kezelni. Bumm, nem lehet. Semmi. Akkor se, ha ráklikkelek az ajánlóra, akkor pláne nem, mert betölti frame-be az eredeti oldalt. Akkor kap az ember egy "newer" meg egy "older" linket, meg három ikont Facebookhoz, Twitterhez és Pinteresthez (a Google+-t nem szeretik úgy tűnik) és ennyi.

Van viszont popular posts meg top blogs, mindkettő kategóriákba pakolva. A bejegyzések olyan "cuki" Pinterestes dobozokban jelennek meg, persze ahol kép van, ott jól mutat. A blogok is dobozokba vannak pakolva, de inkább listára hajaz, sok fehér területtel, továbbra is szép. És számomra használhatatlan. Kár.

Ha van olyan RSS olvasó, amit már kipróbáltál, és még nem írtunk róla, de szerinted mindenképp érdemes, akkor szóljál, és mi is megnézzük!

2013. junius 30-ig használhatjuk a Google RSS olvasóját, a Google Readert, hogy aztán örökre bezárja kapuit. A Google+ óta haldokló szolgáltatás (akkor vették ki belőle a legnépszerűbb funkcióját, a megosztást) etalonnak számít azok között, akik szeretnek feliratkozni kedvenc tartalomforrásukra és nem kizárólag a közösségi média trending információi iránt érdeklődnek.

A hátralévő napokban egy-egy, méltán népszerű szolgáltatást mutatunk be. Az objektív megítéléshez figyelembe kell venni, hogy egyik sem pont olyan, mint a Google Reader, és az, amit ott megszokott, megszeretett a felhasználó, nincs, vagy más módon oldották meg. A váltás tehát változással is jár, ahol kompromisszumokat kell kötni. Aki nem akar kompromisszumot kötni, nem is fog magának új RSS olvasót találni.

Az alábbiaknak Evenich Norbert (Androbit szerző) vendégbejegyzését olvashatjátok a CommaFeed RSS olvasóról.

A CommaFeed ingyenessége mellett, kipróbálható regisztráció nélkül is, amelyben elérhető az olvasó legtöbb funkciója.

A hagyományos, két oszlopos, elrendezés mellett a funkciók nagyrészt a Google Reader-ből lett áthozva.

Rendelkezik tartalommegosztással: Facebook, Google+, Twitter mellett Pocket, Instapaper, Buffer és rendhagyó módon email-es megosztás is választható. Felhasználók közötti megosztás nincsen, viszont a különböző közösségi oldalak - különösen a Google+ körei - miatt ez már nem biztos, hogy nélkülözhetetlen dolog. A CommaFeed egy egész jó Google Reader klón.

Nagy hangsúlyt kapott a billentyűzettel való irányítás lehetősége, szinte nincsen olyan funkció, amit ne érhetnénk el billentyű segítségével. Ha emlékezetem nem csal, ezeknek a többsége is megegyezik a Google Reader-ben használtakhoz.

A CommaFeed igazi geek fejlesztés, nyílt forrású és szabadon feltelepíthető saját webszerverre. Magyarul is tud, a többi 22 nyelv mellett. Kiegészítőket kapunk Firefox-hoz, Chrome-hoz és Operához. Ezen kívül mobil eszközökön is használható az oldal, de külön app még nincsen hozzá.

Akiknek nem szimpatikus a fekete-fehér elrendezés, és ért a CSS-hez, azok saját témát is kreálhatnak maguknak, vagy akár elküldhetik a fejlesztőnek is, ami így később választható lehet mindenki számára.

A CommaFeed egy fiatal, ígéretes RSS olvasó, az újdonságok folyamatosan érkeznek, és ha hiányolunk valamit belőle, akkor érdemes a fejlesztőkkel kapcsolatba lépni.

Ha van olyan RSS olvasó, amit már kipróbáltál, és még nem írtunk róla, de szerinted mindenképp érdemes, akkor szóljál, és mi is megnézzük!

Ma lehet utoljára lementeni a Google Reader feliratkozásainkat - ha eddig még nem tettétek volna meg.

A Google Takeout felületén a Readert kiválasztva megkaphatjuk az összes előfizetésünket és a csillagozott, megosztott, jegyzettel ellátott bejegyzéseket is. Akár fél órán át is eltarthat, amíg zip-pel tömörítve letölthető lesz a mentésünk, ezért érdemes beklikkelni a levél kérését. Utána már nyugodtan bezárhatjuk az oldalt, és csak akkor kell újra megnyitnunk, ha értesítést kapunk róla.

2013. junius 30-ig használhatjuk a Google RSS olvasóját, a Google Readert, hogy aztán örökre bezárja kapuit. A Google+ óta haldokló szolgáltatás (akkor vették ki belőle a legnépszerűbb funkcióját, a megosztást) etalonnak számít azok között, akik szeretnek feliratkozni kedvenc tartalomforrásukra és nem kizárólag a közösségi média trending információi iránt érdeklődnek.

A hátralévő napokban egy-egy, méltán népszerű szolgáltatást mutatunk be. Az objektív megítéléshez figyelembe kell venni, hogy egyik sem pont olyan, mint a Google Reader, és az, amit ott megszokott, megszeretett a felhasználó, nincs, vagy más módon oldották meg. A váltás tehát változással is jár, ahol kompromisszumokat kell kötni. Aki nem akar kompromisszumot kötni, nem is fog magának új RSS olvasót találni.

FeedHQ  a BazQux-hoz hasonlóan a Feedler támogatásával érkezett. A képen majd minden rajta van, illetve ha linkre kattintunk, akkor megjelenik az RSS poszt tartalma egy előző és következő nyíllal. Aztán ennyi. Onnan lehet Google és Twitter megosztást elérni, csillagozni, meg van egy olvasatlanná tevő ikon is, ami valamiért visszalép a listára. A nevünk alatt lévő listában van "Dashboard", ott vannak a feedek könyvtárakba csoportosítva felsorolva, valamint onnan érhetőek el a csillagozott posztok is. Más megosztás nincs, illetve tudsz Instapapert, Read it latert (hahó, már Pocketnek hívják) vagy Readabilityt hozzáfűzni. Nem igazán értem, hogy ez miért van külön a Sharing buttonoktól, de külön kell beállítani.Billentyűzetről még nem kezelhető, de ígérik, hogy hamarosan azt is megoldják.

Ugyan a FeedHQ 12$-ba kerül évente, maga a szerver kódja opensource, és bárki leszedheti a githubból, amiért mégis csak érdemes felvenni a listánkra.

Ha van olyan RSS olvasó, amit már kipróbáltál, és még nem írtunk róla, de szerinted mindenképp érdemes, akkor szóljál, és mi is megnézzük!

2013. junius 30-ig használhatjuk a Google RSS olvasóját, a Google Readert, hogy aztán örökre bezárja kapuit. A Google+ óta haldokló szolgáltatás (akkor vették ki belőle a legnépszerűbb funkcióját, a megosztást) etalonnak számít azok között, akik szeretnek feliratkozni kedvenc tartalomforrásukra és nem kizárólag a közösségi média trending információi iránt érdeklődnek.

A hátralévő napokban egy-egy, méltán népszerű szolgáltatást mutatunk be. Az objektív megítéléshez figyelembe kell venni, hogy egyik sem pont olyan, mint a Google Reader, és az, amit ott megszokott, megszeretett a felhasználó, nincs, vagy más módon oldották meg. A váltás tehát változással is jár, ahol kompromisszumokat kell kötni. Aki nem akar kompromisszumot kötni, nem is fog magának új RSS olvasót találni.


 
Nem rossz a Ridly, igazán nem rossz, bár amikor első körben a 3 oszlopos beállítás köszönt rám, akkor megállt bennem az ütő. Halihó, én nem akarom ezt szélesvásznon nézni, elég nekem a két oszlop, amibol az egyik a feedlista. Szerencsére be lehet állítani és ezzel ki is merítettük a beállítási lehetőségeket. Egyébként is, egyszerű a rendszer, mint a faék, ha akarom automatikusan importál a Google Reader-bol, és ezzel ki is merült a tudomány. A J/K navigációs billentyűk működnek (cserébe a N/P nem), M-mel az olvasottságot lehet változtatni, S-sel csillagozni lehet, a V-vel új ablakban (és nem új tabban) megnyitja a poszt eredeti linkjét.

Ennyire "elegánsan minimalista" szolgáltatás miatt még ugyan nem került volna fel a listánkra - bár tény, hogy az integrált import jó pont (szemben azzal, hogy pl. Old Readernél kézzel kell feltölteni az OPML file-t, amire persze itt is van lehetőség -- de: a többiek is tudnak on-the-fly importot), viszont van egy app, ami a Ridly-hez és a Feedly-hez is hajlandó csatlakozni, méghozzá a Reader.

Összességében csalódás, és nem azért, mert nem állíthatok be semmit, hanem azért, mert nem tudom semmivel se integrálni. Nincs RSS feedje a csillagozott dolgaimnak, nem tudok keresni és nem tudok megosztani. Értem én, hogy még béta, meg majd lesz, de ha most keresek alternatívát, akkor ez nem az lesz.
 
Ha van olyan RSS olvasó, amit már kipróbáltál, és még nem írtunk róla, de szerinted mindenképp érdemes, akkor szóljál, és mi is megnézzük!

2013. junius 30-ig használhatjuk a Google RSS olvasóját, a Google Readert, hogy aztán örökre bezárja kapuit. A Google+ óta haldokló szolgáltatás (akkor vették ki belőle a legnépszerűbb funkcióját, a megosztást) etalonnak számít azok között, akik szeretnek feliratkozni kedvenc tartalomforrásukra és nem kizárólag a közösségi média trending információi iránt érdeklődnek.

A hátralévő napokban egy-egy, méltán népszerű szolgáltatást mutatunk be. Az objektív megítéléshez figyelembe kell venni, hogy egyik sem pont olyan, mint a Google Reader, és az, amit ott megszokott, megszeretett a felhasználó, nincs, vagy más módon oldották meg. A váltás tehát változással is jár, ahol kompromisszumokat kell kötni. Aki nem akar kompromisszumot kötni, nem is fog magának új RSS olvasót találni.

Ha a BazQux-ra azt mondtam, hogy kakukktojás, akkor a NewsBlur mindenképpen az. Masszív felülettel jelentkezik, ami az előző minimalista verziókhoz képest túlzsúfolt, de legalábbis annak tűnik.
Ingyen használható verziója egyszerre max. 64 feedet képes kezelni, évi 24$-ért (de akár 36-ot is adhatunk, ha nagyon bejön az eszköz) a fejlesztő éhes kiskutyájának etetése mellett (karma) nem csak az összes feedünket egyszerre olvashatjuk, de más szuper feature-öket is (ki)használhatunk.

A legjobb feature-e pedig az, amit a Google a Plusz megjelenésével kiszedett a Readerből: a megosztás. Méghozzá olyan szinten tökélyre fejlesztve, ahogy azt a Reader rajongók annó elképzelték. Egyrészt kap az ember egy szép publikus weboldalt (http://varsanyim.newsblur.com/) (ami pénzért priváttá tehető), másrészt össze tud kapcsolódni a barátaival, és kommentelhetnek is egymás megosztására. Ez a szolgáltatás az ingyenes verzióban is elérhető, azaz már csak azért is érdemes regisztrálni, hogy a barátaink megosztásait olvashassuk, és azokra reagálhassunk (a megosztásoknak természetesen van RSS feedje, innentől meg IFTTT-vel oda küldhető, ahova akarjuk). Más megosztást (közvetlen Twitterre, Facebookra satöbbi) nem találtam, de lehet az is, hogy nem kerestem eléggé.

Lehet csillagozni is, amit szintén ki akartam próbálni, ki is írta, hogy van 11 saved item-em, de nem mutatott semmit. Lehet ez is csak pénzért működik, vagy bele kell tenni a 64 feedbe...
App-ek és 3rd party programok szempontjából a NewsBlur van a legjobban ellátva, bookmarklet és browser pluginok is segítik a felhasználókat.

Összességében nem jött be annyira, amennyire ajánlották, valószínűleg azért, mert én menet közben igyekeztem más megoldásokat találni a Readerből kiszedett megoldásokra. Ráadásul miután megismertem a BazQux-ot, az ott kapott keresési mechanizmus annyival többet ad használhatóságban, hogy ha már fizetni akarok valamiért, akkor az a BQ lesz.

Ha van olyan RSS olvasó, amit már kipróbáltál, és még nem írtunk róla, de szerinted mindenképp érdemes, akkor szóljál, és mi is megnézzük!