Az Associated Press (AP) tegnap Twitteren tette közzé az alábbi hírt: "Breaking: Two Explosions in the White House and Barack Obama is injured.". Az amerikai részvénypiac, a Dow Jones 150 pontot esett, ahogy a hír terjedni kezdett a közösségi hálón.
Szerencsére a hírről hamarosan kiderült, hogy "vicces kedvű" hackerek műve. Az AP tudósítói pár órával a hack előtt pishing, azaz adathalász emailt kaptak.
Adathalászatnak (eredetileg angolul phishing, kiejtése: fising, a fishing=halászat szóra hasonlít) azt az eljárást nevezzük, amikor egy internetes csaló oldal egy jól ismert cég hivatalos oldalának láttatja magát és megpróbál bizonyos személyes adatokat, például azonosítót, jelszót, bankkártyaszámot stb. illetéktelenül megszerezni.
A csaló általában e-mailt vagy azonnali üzenetet küld a címzettnek, amiben ráveszi az üzenetben szereplő hivatkozás követésére egy átalakított weblapra, ami külsőleg szinte teljesen megegyezik az eredetivel.
A hackért a felelősséget a Syrian Electronic Army vállalta magára, akik a közelmúltban számos nemzetközi hírportál Twitter accountját is feltörték.
Bár már februárban tudni lehetett arról, hogy a Twitter két lépcsős authentikáción dolgozik, alig pár órával a fenti esemény után már a Wired is lehozta, miszerint hamarosan élesítik a funkciót. Ezzel remélhetőleg nem csak a tényleges hackeknek vetnek véget, de a jóféle celeb kifogásnak is, ha valami hülyeséget írtak éppen.
A már egy éve is nagyon vékonynk számító 9-es széria újabb tagja tesztelésen járt nálam és első látásra megnyerte a tetszésemet. Bár a fém külső kemény, fémes belsőt takar, mégis meg tudja dobogtatni egy geek szívét.
Vékony. Ez a gép vékony. A színe gyönyörű – a számomra. Nem fekete, nem fehér, nem alumínium, nem csillog, nem szálcsiszolt. Egyszerűen szép. Akkora, mint egy mappa. Nem, ha beteszem a táskámba, nem szakítja le a vállamat. Woah. Nyissuk ki!
Egy 13,3"-os, 1600x900 felbontású kijelző fogad. Matt. Semmi csillogás, a kijelzőt a fém keret fogja, szorosan. A panel előtt nincs védőréteg sem, magát a panelt fogja a fém keret. A hordozás során elkerülendő a por és szösz összeszedését, az iszonyat vékony káván körbefut egy gumi csík. Egyben ez védi a fém felületeket az összeéréstől és karcolódástól.
Az összemenő káva a titok.
A fenti képen látszik, mennyit faragtak le az előző verzióhoz képest a kávából. Ennek köszönhető, hogy egy a 13 colos kis drágaság egy A4-es lapnál alig nagyobb. Tényleg akkora, mint egy mappa.
Ennyi a különbség egy A4 lap és a Series 9 között.
A 400 nit fényerővel rendelkező kijelző napfényben is olvasható, emellett már nem is kell folyton állítgatni a fényerőt, megteszi a gép magától. Már ha megkérem rá. Engem például rettentően idegesít, amikor a megszokott fényerőről fogja magát és átáll, csak mert egy felhő a napsugarak útjába állt. Ízlés kérdése, nekem jobban bejön, ha én állíthatom.
Az 1600x900-as felbontásra ekkora kijelzőn már azt mondom, hogy nem kell jobb. Egyszerűen feleslegesnek érzem, ez pont jó így. A Windowsban sajnos 3 lehetőség van a nagyítás beállítására (100%, 125%, 150% emlékeim szerint). A 125%-os nagyítás az alapértelmezett, ami nagyon idegesítő alapból. 100%-on minden egy kicsit aprónak tűnhet elsőre, de hozzá lehet szokni. Ubuntun már talán jobb a helyzet, de azt nem volt módom kipróbálni rajta.
Oh, enyhe OCD-vel rendelkezőknek megemlíteném, hogy a kijelző a keretben nem tökéletesen középen van, egy kicsit jobbra el van csúszva. Lehet, hogy csak a nálam lévő példányt ejtették párszor a fejére gyerekkorában, de ki tudja, lehet, hogy ez valakit zavar. Egyébként az illesztési megoldás nagyon tetszik.
A zsanér iszonyatosan erősnek tűnik. Nem most jelent meg a modell, elég sok tesztelő kezei közt lehetett már a gép, mégis stabilan fog a zsanér és nem egyszerű megrázni a kijelzőt. (Mondhatni stabilabb, mint az én ThinkPad-em zsanérjai.)
Szigetes elrendezésű kurzormozgató nyilak.
Ha már ott tartunk, hogy hány kéz járhatott már ezen a gépen: nem látom a billentyűzeten, a tapipadon és a csuklótámaszon ennek nyomát. Sőt, sem a billentyűzet, sem az egér nem tűnik hangosnak (ezt a cikket is rajta gépelem), szóval úgy tűnik, hosszú tesztelés során is kitart.
Már egyáltalán nem ódzkodom a szigetes billentyűzetkiosztástól, sőt, hozzászoktam a saját gépemen. Kicsit féltem ettől a billentyűzettől, elvégre ultrabook és az általam megszokott kis mélyedések sincsenek az egyes gombokon a könnyebb célzás érdekében, mégis kellemeset csalódtam.
A billentyűket ugyan nem kell olyan mélyen lenyomni, mint mondjuk egy szimpla notebook, pláne egy asztali billentyűzethez képest. Érzékeny vagyok a billentyűzetekre, legyen az virtuális vagy valós, de ez megoldás tetszett. Ha ez nem győzött meg, nézd meg a márkaüzletben, milyen érzés ezt a billentyűzetet tapogatni!
Az éjszakai gépelést a bekapcsolható billentyűzet háttérvilágítás segíti, amit sajnos nem volt módom kipróbálni, ugyanis nem volt jogom feltelepíteni a hozzá szükséges drivereket. (Ugyanez igaz a hotkeyekre és a touchpad-re.)
Külön jelzőfényt kapott a CapsLock, a némító gomb, WiFi gomb, FnLock. A Fn funkciógombbal érhető el a menü gomb, a szokásos funkció szolgáltatások (fényerő, hangerő, wifi), van még itt beállításokat megnyit, ventilátort szabályzó gyorsgomb, illetve a funkciógombok szükségesek a Page Up/Down és Home/End gombok eléréséhez is. Sőt, még a PrintScreen is sokadlagos gomb lett. (Az FnLock sajnos ezeket is lockolja, így a kurzormozgató gombok másként viselkednek, ha a lock be van kapcsolva.)
A billentyűkre a Samsung betűtípusával lettek felmázolva a betűk, ami nagyon, de nagyon jól mutat és összhangban van a géppel. Nem tudok mást mondani rá, mint azt, hogy gyönyörű.
Hatalmas tapipad, egybekattanós megoldással.
A taccspad hatalmas, kellemes használni. Mint ahogy említettem, nem kopik. Ahogy más gyártónál már ismerős megoldás lehet, egy felületként kell elképzelni a tapipadot, nagy részén bal kattintásnak érzi a nyomást, jobb alul pedig jobb egérkattintásnak. Multitaccs-képes, ám a driverét ennek sem volt módom feltelepíteni.
Negatívumnak azt tudom felhozni, hogy gépelés közben folyton beleért a bal kezem és kattintásnak érzékelte. Sajnos hardveresen ezzel nem lehet mit kezdeni, egy ultrabookon nincs annyi hely, hogy ezzel trükközni lehessen. Szoftveresen viszont könnyen segíteni lehet rajta, gépelés közben le lehet tiltani a tapipad érzékelését. (Bár nem biztos, hogy az kellemesebb megoldás, engem például lelassít, és az jobban idegesít.)
A tapipad alatt található nyitó rés.
Belül egy második generációs i5-3317U dolgozik 1.7GHz-en, 4 gigányi memória a társa, a szürkeállomány szerepét pedig egy 128 gigás SSD látja el. (Meglepő módon nem Samsung az SSD márkája.) Komolyabb teszteket sajnos nem tudtam rajta végezni, ugyanis a tesztgéphez nem kaptam rendszergazdai jogokat. Így csak videókkal, hordozható programokkal tudtam megizzasztani egy kicsit. (Videokártya tekintetében nem egy bivalyra kell számítani, de a Intel HD Graphics 3000 grafikus processzor megbirkózik az elé állított feladatokkal.)
Mivel vékony a gép, könnyen melegszik. Nem lehet olyan jó a hővezetése, mint egy négyszer ekkora gépnek, itt már járnak rendesen a ventilátorok. Szerencsére ezek hátul helyezkednek el, így alig lehet hallani belőlük valamit. Ettől függetlenül azért lehet. Szépen tepernek, és ha egy kicsit is ferde az asztal, vagy nem vagy eléggé a gép felett, akkor biza áthallatszik a lapátok harca. Néha a jobb csuklótámasz alatt is melegedik, amúgy nem érzékelhető, hogy dolgozna a gép.
Alul található még a hangszóró, ami meglepően hangos és tisztán szól a maga 3 Wattjával. Az úton lévő üzletembernek – vagy akárki másnak – pedig egy 1,3 megapixeles kamera áll rendelkezésére, hogy bármikor látható legyen.
Mindezen tulajdonságoknak köszönhetően a gép szépen muzsikál jópár órán keresztül. A nálam lévő tesztgép mágikus okok miatt volt, hogy csak 80%-ig volt hajlandó feltölteni, utána megmakacsolta magát és egy tapodtat sem ment. Ettől függetlenül 5 óra feletti időt hozott, aminél újabb korában biztosan szebb időket is futott.
A jobb oldali csatlakozók.
Összességében egy nagyon kellemes géphez volt szerencsém, sok kedvem nincs is visszaadni. Az árát felesleges most beírnom, nem egy százezer forintos gép, de folyamatosan megy lefelé az ára. Nekem tetszett, és abban is elég biztos vagyok, hogy akinek egy olyan gépre van szüksége, ami ilyen tudással bír (nem gémer laptop és nem is szerver), az elégedett és boldog lesz a masinával.
Az informatikusok régóta tudják, de talán ez a hitetlenkedő szemét is felnyitja: a világ harmadik legjobb melója szoftver mérnöknek lenni, 10. a rendszerelemző, 38. a programozó.
A CareerCast.com a 200-as listát olyan kritériumok alapján pontozta, mint fizikai igénybevétel, munkahely, jövedelem, stressz és a sansz, hogy másik munkát találj. A mérlegelésben nyilván mély nyomott hagyott a Silicon Valley fenegyerekei által kínált munkahelyek is, mert egy nagyvállalati környezetben bitbirizgáló kolléga kevésbé érzi munkáját a top 50-be valónak.
Egyik tizenkilenc, másik egy híján húsz, avagy mik a különbségek
Szoftver mérnök: a magyar wikipédia még csak nem is ismeri a kifejezést, talán azért, mert Magyarországon magát a képzést is "informatikus mérnöknek" hívják. Általánosságban elmondható, hogy a szoftver mérnök a szoftverre, mint egészre tekint, részt vesz a külalak és a belcsín megtervezésében, a fejlesztésben, az üzemeltetésben és a karbantartásban is.
Rendszerelemző: az a munkatárs, aki a számítógépesített folyamatok problématikáira fényt derít: hol és mennyiben tér el a gépesített folyamat a valódi munkamenettől és ez mennyiben jó vagy káros. Ugyancsak ő az, aki egy még nem gépesített tevékenységnél felméri a munkamenetet, hogy a kész szoftver ezt a lehető legjobban támogassa. Olyan rendszereknél, ahol a számítógép a feladat elvégzése szempontjából többletmunkát okoz, ott nem dolgozott rendszerelmező a szoftver készítésénél.
Programozó: bár a legtöbb programozó akár szoftver (informatikus) mérnöki végzettséggel vagy képességekkel rendelkezik, a fő feladata a szoftvertől elvárt tevékenységet az adott programnyelvben megvalósítani. A mindennapi életben a "fejlesztő", "programozó", de még a "szoftver mérnök" kifejezéseket szeretik egy kalap alá venni, fizetésben nem elhanyagolható különbségek vannak a munkakörök között.
Míg a budapesti lakosok jó része békésen átaludta a történteket, a hazai "insomniával" küzdő álmatlan twitterezők és facebookozók egyből osztották a hírt, miszerint ma hajnali fél egykor földmozgást észleltek.
A közösségi oldalakon lógók mellett, egyből legalább három weboldal is foglalkozott a témával, így az esetleg megrémült ébren levők is gyorsan megtudhatták, mi történt. Egyáltalán félálomban képzelegtek valamit, vagy tényleg elkezdett mozogni a szekrény?
A foldrenges.hu legfrissebb információi szerint 5-ös magnitúdójú rengés rázta meg hazánkat 22:28 UTC-kor, azaz helyi idő szerint éjjel fél egy előtt 2 perccel. A rezgés epicentruma Tiszasastól keletre, mintegy 6 km-es mélységben volt.
A rezgést Budapesten, Debrecenben és az ország számos pontján érezni lehetett.
A Wikipedia szerint a 4,0‑4,9 magnitúdójú rengés ereje gyenge, a pusztítás mértéke: a csillárok kilengenek, morajlás hallatszik, károk csak ritkán keletkeznek. Ilyen nagyjából évente 6 200 alkalommal következik be.
A mostani is jó példa, nem mindig rossz az, ha az ember tud a világ (vagy akár város) másik végén lévő társától pillanatok alatt információt szerezni. Persze ezután várható megannyi facebook bejegyzés, kép és meme, gondoljunk csak a segitabelugy terjedésére.
Kezdhetném azzal, hogy "amikor én még kislány voltam", akkor nyolcadik osztályban megnézhettük a számítógép termet egy lyukasórán, ahol a kiváltságos 6 ember leült a gép elé, a másik 18 pedig csöndben két tömött sorba rendeződve állt mögöttük. Lányok a hátsó sorba, mert nincs itt semmi érdekes.
Alig 25 évvel később az arány jobb, de az EU-n belül még mindig ott tartunk, hogy a 8-11. osztályosok ötöde soha nem jut gép elé az iskolában. Miközben ma már pénztárosnak, de talán utcaseprőnek se mehet el az, aki ne tudna alapfokon pötyögni a billentyűzeten.
Persze a skandináv államoknak nincs mit szégyelniük, nálunk majd minden gyerekbuksira jut PC-idő az iskolában, míg ugyanezt Cipruson vangy Görögországban csak minden harmadik iskola nyújtja nebulóinak.
A jobb családba tartozó gyerekeknek persze már laptopjuk, netbookjuk, sőt akár tablet-jük is lehet már, amiben megint Skandinávia jár az élen (a 4. osztályos tanulók 10%-a(!) rendelkezik laptoppal), és szomszédunk, Románia slattyog a sor végén (500 diakra jut egy laptop).
Magyarországgal kapcsolatban az egyik legérdekesebb megjegyzés, hogy a számítógépek 75%-a még mindig a számítógép-laborokban található, miközben számos más országban ez az arány akár 20%-ra is csökkenhet. Ezekben az országokban (ahol alacsony számban található számítógép a laborban) a maradék gépek az osztálytermekben vannak.
Elment a Google esze! Azoké biztosan, akik a Google Glass Project felhasználói szerződését írták!
Teljesen érthető feltételként bekerült az ÁSZF-be, hogy nem adhatod el a cuccot (akkor se, ha megvetted), persze, ne verd fel az árat. Pláne ha ingyen dobták hozzád, mert tetszett nekik az ötleted, akkor ne nyerészkedj egy 1.500$-os cuccon.
De az, hogy még se kölcsön, se ajándékba nem adhatod, mert különben kikapcsolják az egészet.
Értem én, ne nyerészkedj, ne add oda pénzért, ne add oda 100$/napért kölcsön, de hogy a haverodnak nem adhatod egy hétre (ingyen) kölcsön, hogy a Maldív szigeteken csinálja a fotókat, vagy nem lehetsz jó fej a férjeddel, és lepheted meg őt a szülinapjára, azért már túlzás. Pláne, ha kiperkáltál érte 1.500$.
Elbeszélgettük az időt a számítógép karbantartásának mikéntjéről. Ezt is, mint annyi mást, mindenki másképp csinálja. A "fő" témakörünkre, a kibernetikus emberre ezért kevesebb időnk jutott, de még így elmondatott minden, ami elmondható.
Az epizódban elhangzó linkek:
Tavaszi nagytakarítás. A registryt nem kell piszkálni, a cache-től azért megszabadulhatunk. Ha még nem lenne a gépünkön, most se késő vírusírtót felrakni, amit lehetőleg ne csak évente frissítsünk. Egy mentés nem mentés nyelvtörő gyakorlat: menteni kell, mindent ami fontos, lokálisan, mert az gyors, meg a felhőbe, mert az meg elérhető, de ne csak egy dologra (vinyó, szolgáltatás) bízzük azt, ami lényeges. Gizmodo
50Gb Trezorit titkosított felhő a Lifehacker jóvoltából.
EncFS a Dropboxhoz. Hak5 video a telepítéséről, használatáról.
Kiszolgált DVD olvasóból olcsó HIV analyzáló. Szeretjük az újrahasznosított dolgokat.Verge
Melyik a jobb? A szénszálas mattfekete kéz, ami Luke kezére hasonlít, vagy a Terminátor jellegű protézis? A lényeg, hogy működjön (ha már szükség van rá) és ebben most már egy iPhone app is segíti a rászorulót. Gizmodo
Kicsivel több mint egy hete, pont a Facebook bejelentése után vettük fel a heti BitCast adásunkat, amiben beszélgettünk, miért is jó, miért nem annyira jó a Facebook kezdeményezése, amivel egyenesen a tizenévesek és egyéb közösségi megszállottak kezdő képernyőjére akarnak kikerülni.
A Facebook Home egy alapvetően nem borzalmas ötlet, ha mondjuk egy évvel ezelőtt jöttek volna elő vele és nem lenne borzasztó az eddig Androidon nyújtott szolgáltatásuk, akkor még többre is mentek volna vele. A ma megjelent alkalmazás értékelése a cikk írásának pillanatában 2,3 körül áll (az 5 csillagból) és mélyrepülésének még koránt sincs vége.
Az új launcher, azaz kezdőképernyő ma startolt, magyar idő szerint délelőtt a hozzá szükséges alkalmazások, a Facebook és a Messenger frissültek, ezzel előkészítve az ezekre épülő Home elindulását. Azonban az új családtag nem minden országban érhető el, és ahol esetleg le is lehet tölteni, nem minden (sőt, elég kevés) telefonon hajlandó futni.
Konkrétan:
HTC One X
HTC One X+
HTC One (nem mindenhol kapható)
Samsung Galaxy S III
Samsung Galaxy Note II
Samsung Galaxy S 4 (nem kapható)
Míg a pár hete béta verzióban kiszivárgott Home hajlandó volt egy csomó készüléktípuson elindulni (amíg távolról le nem tiltották azt), a mostani verziót nem sok felhasználó élvezheti. Hivatalosan, a bejelentéskor nagyjából 5 telefont mondtak kompatibilisnek, ebből kettő még nem is nagyon kapható.
A legnagyobb probléma viszont az, hogy nem tiltották le a más telefonról történő letöltést, így van ugyan, aki be tudja szerezni az alkalmazást, de az csak arról tájékoztat, hogy az aktuális készülék nem támogatott, de majd szólnak, ha az lesz. A kérdés már csak az, hogy hogyan, mikor. Nameg hogy minek? Nem túl kellemes ez a start…
Ha kompatibilis telefonod van és ki szeretnéd próbálni, itt töltheted le: Facebook Home. Ha pedig nem, de van benned egy kis berhelési vágy, rootolt telefonod beállításait megváltoztathatod, hogy a Home mondjuk SIII-nak gondolja a telefonodat és egy jó kis helyről beszerzett apk-val megoldható a telepítés. Csak saját felelősségre!
Amerikában hoztak már olyan bírói végzést, ami megtiltja a polgárnak, hogy a rendőrt intézkedés közben kamerára vegyék, de még ilyen esetben is mérhetetlen hülyeségre utal azt mondani, hogy a kamera fegyver. Pláne, a mobilban lévő kamera.
San Diego-ban, Kaliforniában a rendőr beleegyezése is kell a videózáshoz, ami pont a videó tanulsága szerint nem történt meg, így nem csoda a "rendőri intézkedés foganatosítása". A rendőr első körben meglepően nyugodtan, többször felszólította Adam Pringle-t arra, hogy tegye el a mobilját, aki ezt megtagadta arra hivatkozva, hogy közterületen van. Ekkor hangzott el az az abszurd mondat, hogy a mobil fegyver. Ezek után nem csoda, hogy Pringle még inkább megmakacsolta magát (vajon mi lett volna a reakciója arra a mondatra, hogy "Kaliforniában a rendőr beleegyezése szükséges, hogy közterületen videóra vegyék, én pedig nem egyezem bele, rakja el a kameráját, vagy előállítom"). Az ezt követő "határozott" fellépés azonban már szinte rendőri túlkapásnak tűnik, és ez az, ami az emberek érzelmeit a leginkább felkavarja.
A Photography is Not a Crime blog elsőként hozta le a videót, és a cikk írása közben elérhetetlen, valószínűleg a nagy érdeklődés miatt összeomlott. A blog 2007-ben jött létre, miután Carlos Miller-t letartoztatták közterületen intézkedő rendőrök fotózásáért. A blog fő célja a szólásszabadság és a sajtószabadság védelme elsősorban a rendőri túlkapások ellen.
Miközben a civil ember a rendőri túlkapással ellen mobilkamerás felvétellel próbálja magát óvni, a rendőr védelmét szolgáló intézkedéseket is meg lehet érteni. Egy olyan országban, ahol könnyű fegyverhez jutni, ahol nem lehet tudni, hogy mikor kattan meg egy fegyverbuzi és keresi fel a rendőr családját, nem csoda, ha egy jelvényszám mögé bújnak és legszívesebben mindenkinek megtiltanák, hogy fotót készítsenek róluk.
Az esettel kapcsolatban megkérdeztük Völgyi Attila fotóriportert is, aki a témával kapcsolatban már többször is tollat billentyűzetet ragadott:
PHNAT és más amerikai szervek azt szokták tanácsolni (nagyon helyesen), hogy legyél felkészült, ismerd a jogaidat, és legyenek nálad a törvények kinyomtatva, vagy idézz fejből.
Ha tudsz paragrafust lobogtatni, ai kimondja, hogy mihez van jogod, akkor azzal ritkán tudnak vitatkozni, mert ők nem olyan felkészültek általában: lásd itt a telefon fegyver érvet.
Amerikában ez viszonylag jól működik,ha nem törlik a felvételt (volt már példa arra is),akkor a bíróság majd rendezi az ügyet ésmivel letartóztatták, van nyoma, hogy ki járt el, a bíróság pedig korrektül elmarasztalja majd akit el kell, akárki legyen is az.
Fotó: Darnay Katalin/EuroPress
Magyarországon más a helyzet, mert eleve tilos felismerhető rendőr képet publikálni, de volt már példa fotóst verő rendőr felmentésére is. Épp ezért ezzel kapcsolatban az Eötvös Károly Intézet olyan magánszemély, újságíró vagy fotóriporter jelentkezését várja, “akivel szemben jelenleg vagy a szoros közelmúltban bírósági eljárás zajlott vagy zajlik rendőr képmáshoz fűződő jogának megsértése miatt”, feltéve hogy a jogerős bírósági ítélet megszületése után kéri a szervezet segítségét és képviseletét az alkotmánybírósági eljáráshoz. Az érintettek az info@ekint.org e-mail címen vagy a 06-1 212 4800 telefonszámon jelentkezhetnek, további részletek az Eötvös Károly Intézet oldalán találhatók! (via VA)
Drenteller:
Figyelmetekbe szeretnék ajánlani egy exkluzív reprezentációs bankkártya és irattartót ami... (2014.08.29. 18:39)Ellopják az RFID bankkártyák adatait?
A kép illusztráció az Independence Day filmből
Az összemenő káva a titok.
![3620075946_eb81ef0d2e_q[1].jpg](https://m.blog.hu/bi/bit/image/2013/04/3620075946_eb81ef0d2e_q%5B1%5D.jpg)
