Martina szerint nyaralni voltam, de nem úgy van ám az! Ki kellett hagynom egy hetet a szerkesztésből, mert külföldön volt dolgom, de sajnos nem a hasamat süttettem. Akinek hiányoztam, jó hírem van, akinek nem, azt üdvözlöm újra.
Bejelentések idejét éljük át, nézzük, miket kapott most a kocka nép, miért csorog a nyál? Közben bakizunk nektek rengeteget, fogjuk rá a hőségre. A random búgásokért elnézést kérek, nem én gerjedtem, max. a gép.
További megfigyeléseket tettem a képernyőképek és a videók alapján, ami eleinte nem is voltak olyan feltűnőek.
Megismertettem Martinát a Google Maps transit naviról, ami iszonyatosan hasznos állat. Tessék használni!
Kis kitérő: Martina és a parkolócetli. Avagy hogyan lehet alacsonyabb vérnyomást venni.
Lesz valami itthon is a Telenornál? Várhatóak a mobil számla terhére történő vásárlás?
Ígértem még videót a Nexus Q-ról, hogy könnyebben érthető legyen, mi is az.
Gyártottunk még egy pár összeesküvéselméletet.
Mellesleg várjuk a szponzorokat, mi is szívesen kimentünk volna az I/O-ra, és iszonyatosan boldogan hoztunk volna haza egy Nexus 7-et, Q-t, és egy Galaxy Nexust. No de ki nem? Közben persze tudósítanánk is live az eseményekről, meg az első kézbevételről!
A podcastek nem haldoklanak, akármit is mondanak mások (ahogy a blogok sem, pedig már két éve a halálhírüket keltik), hiszen az Apple nem fejleszt progit, amit direkt a kukába szán.
Mi a podcast?
A podcasting online tartalmak terjesztésének egy újszerű formája a feliratkozásos modell miatt, amely egy feed segítségével tájékoztatja a felhasználót az új állományról. A podcasting lehetővé teszi szinte bárkinek, hogy otthon előállított "rádióműsorát" kényelmesen elérhetővé tegye a világhálón bárki számára, így széles rétegeknek elérhetővé téve a rádiózás ezen új módját. Bizonyos programok még arra is képesek, hogy az így letöltött állományokat felmásolják és szinkronizálják a felhasználó hordozható zenelejátszójával.
Ennek ellenére azért az Apple-től is meglepő, hogy saját magával kezd rivalizálásba, hiszen podcastokat eddig az ember a beépített média lejátszóval hallgathatta. Az új alkalmazás viszont egy újragondolt, sokkal csinosabb felülettel jelentkezik, lekörözve a Music/Video appokba épített funkciót. Fura mód teljesen mindegy, hogy audio vagy video podcastről van szó, mindkét appban megtalálható mindkettő. Valószínű, hogy ezt a kavarodást próbálják meg tisztázni az új, külön alkalmazással. Egyesek szerint felesleges ikongyártás, de lehet, hogy ez hozza el a podcastek virágzását.
Az új Podcasts app szinkronizál az új iTunes-szal, ami jó, mert őszintén szólva elég nagy pofáraesés lenne, ha nem tudnám a gépen lévő listámmal szinkronba hozni a kedvenc műsoraimat. A leírás alapján az iTunes-os megoldáshoz képest az alábbi, komolyabb változások történtek:
a progi on-the-fly is streameli a műsort, míg az iTunes minden esetben először letöltötte őket,
Sleep Timer, alvó időzítő, ha az ágyban hallgatnád a műsort és az várható az álommanó
Facebook, Twitter integráció.
Az app ingyenes, iOS 5.1-et támogató eszközökre érhető el, ha nálatok is használható próbáljátok ki a BitCast-tel, a BitBlog heti podcast adásával!
Nyaralnánk, de a világ nem áll meg, Artúrral beszélgetünk az elmúlt két hét eseményeiről a WWDC-től Linus ujjáig szó lesz mindenről, ami érdekes, a végén pedig még egy kicsit nosztalgiázunk is.
Ahogy két hete csak a WWDC-ről szóltak a tech blogok, úgy a múlt hét a Microsoft keynote jegyében telt. Természetesen a Surface-ről beszélünk, ami Artúr szerint sem az iPad konkurenciája, még ha annak tervezték is.
A héten a geek szívet mégis Linus dobogtatta meg, aki már szívott az Nvidia driver miatt, az teljes szívéből értett egyet vele és az ő ujjával.
Az Nvidia persze nem hagyta annyiban a kritikát és politikailag korrekt módon védték a mundér becsületét. (Update: azóta egy mérnök is jelentkezett, aki már technikai szinten beszél az együttműködésről.)
A magyar (és nemzetközi) szaksajtó szerint a Microsoft legújabb eszköze, az MS Surface elsősorban az Apple-nek konkurencia, legalábbis lépten-nyomon az iPad-dal hasonlítják össze. Természetesen kézenfekvő az összehasonlítás, hiszen táblagépről van szó, azonban én úgy gondolom, hogy itt nem elsősorban az Apple az, akinek fenyegetettve kell éreznie magát.
Miért van biztonságban az Apple?
A márka sikeresen felépített egy coolsági trendet, amit sem a Microsoft, sem pedig más gyártó nem fog veszélyeztetni. A világon per pillanat van annyi Apple termékbe szerelmes ember, akik még jó sok évig biztosítani fogják a cupertinoi cég bevételét. Még ha a felhasználók száma nem is nő, a rendszeres újításokkal folyamatosan vásárlási kényszert váltanak ki rajongótáboruknál.
Az Apple mind hardware-ileg, mind software-ileg annyira egységes és kerek történetet próbál (sikerrel) a felhasználóknak eladni, hogy azok, akik az elmúlt években átálltak és megszokták az új környezetet, már nem valószínű, hogy vissza fognak térni más rendszerekre - hacsak el nem baltázza annyira a cég a termékeit, hogy kényszerűségből másfelé kacsintgatnak.
Ennek valószínűsége viszont nem túl nagy.
A veszélyeztetett állatfaj: BlackBerry
Amiről viszont keveset írnak, az a BlackBerry (RIM) kihalásáról szóló (rém)hírek. A RIM már régóta a veszélyeztetett cégek listáján van. A táblagépük csúfos bukásnak tűnik és az okostelefonok piacán is vesztenek népszerűségükből.
Bár a BlackBerry 10 még akár csodát is művelhet, az elmúlt évben a felére csökkent a piaci részesedésük. Ezt az űrt pedig valaki betölti/be fogja tölteni.
Én a Microsoftra fogadok.
A BlackBerry ugyanis elsősorban nagyvállalati környezetben tudott igazán sikert aratni: ott, ahol a legtöbb cég még mindig Microsoft termékekre esküszik és nehezen teszi be a lábát akár az Apple, akár a Linux.
A Windows 7-tel elindított, mondhatni forradalmi változás a software design-ban, a telefon, PC, és most már a tablet vonal egységesítése, a saját felhő szolgáltatás kialakítása és a mindenki számára kedvezőbb adat-roaming költségek, valamint a korábbi évekhez mérten hihetetlen mértékű wifi/hotspot lefedettség nagyban elő fogja segíteni a mobil Microsoft eszközök terjedését a BlackBerry által "uralt" szegmensben.
Lassú áttörés
Mivel azonban a nagyvállalatok lassan reagálnak az újdonságokra, ezért mindenképp el fog telni pár év, mire a mostani újítások beérnek. Rengeteg olyan cég van, akik még mindig XP-t használnak, a Windows 7-etet pedig csak mostanában vezetik be.
Náluk azonban már egyre terjednek a céges hálóval összekötött, távoli munkára is alkalmas Microsoft telefonok, amit az új design-nal és az egyre fejlődő Marketplace kínálattal már nem szégyen elővenni (szemben a régebbi MS telefonokkal).
A felső vezetők körében látom a Surface elterjedésének lehetőségét: ők azok, akik eddig nem feltétlenül meggyőződésből mászkáltak iPad-ekkel, hanem azért, mert státusz szimbólumként szükségesnek érezték, hogy a bemutatókra ezzel menjenek. Számukra a Surface-t sokkal egyszerűbb integrálni a megszokott vállalati környezetbe, viszont a coolsági faktora lényegesen nagyobb, mint eddig bármilyen MS terméké.
A Surface ráadásul nem csak csilivili tablet, hanem egyszerűen notebookká avanzsálható eszköz, amin pont úgy lehet szöveget szerkeszteni, prezentációt készíteni, leveleket olvasni, mint eddig a notebookon. És ez az, ami akár vállalati szempontból, akár Windows használó magánember nézőpontjából lényeges, mert pontosan ez az, amitől az Apple világ működik, amiért az iPhone-nal, iPad-del belépők Macbookot vagy Mac Air-t vesznek.
Nem véletlenül beszélek coolsági faktorról, hiszen ez nem csak geekekre és hipsterekre jellemző, a menedzsmentnél a technikai gadget-ek összehasonlítása egyenértékű a "kinek van nagyobb köbcenti az autójában (feleségében, szeretőjében)" kérdéssel.
Szentháromság: Google, Apple, Microsoft
Eddig csak a Google és az Apple jelent meg olyan újításokkal, amikre a geek világ vallási háborút volt képes alapozni, de a Surface-szel a Microsoft is belépett a térre. Azt nem hiszem, hogy meglévő cégek még labdába rúghatnak (nyilván hardware szempontjából lesznek érdekes dolgok, de azok vagy a Google vagy a Microsoft OS-ére fognak épülni), itt maximum egy új játékos tudja megrengetni a világot.
Úgy tűnik, a hír kacsa, azonban érdemes átgondolni, mit jelent egy ilyen megkötés pl. a Dropboxhoz hasonló cégeknek. A hír hoax gyanús, és mi is bedőltünk neki eszköz hiányában. A Dropbox nem volt eddig a Mac App Store-ban, valószínűleg azért, ami alább olvasható.
Pár napja nem elérhető a Dropbox a Mac App Store-ban, ugyanis megszegték az Apple szabályait. A számítógépekre letölthető alkalmazás ugyanis lehetővé teszi, hogy az Apple megoldásán kívül másként is lehessen fizetni a plusz tárhelyért.
Az alap, ingyenes 2 GB tárhelyet évi majdnem 100 dollárért 50, közel 200 dollárért pedig 100 gigabájtossá lehet tenni. A megvásárlásra a dropbox.com/plans oldalon van mód, minden felhasználó számára. Ez nem tetszik az Apple-nek, ugyanis az alkalmazáson belüli vásárlás bejelentésekor kikötötték, minden – Mac App Store-ban elérhető – alkalmazásnak kötelező az ő megoldásukat használni.
Természetesen ennek ára van, minden ilyen vásárlásért 30% jár az Apple-nek. Úgy tűnik, a Dropbox nem hódolt be, vagy csak elfelejtették, ki tudja. A lényeg, hogy az alkalmazás nem elérhető a központi szoftverlelő helyen, ami később még gondot okozhat a cégnek. A nemsokára megjelenő oprendszer (OS X Mountain Lion) ugyanis alapból nem engedi az idegen forrásból származó alkalmazások telepítését, külön engedélyezni kell azt. Így bár letölthető és telepíthető lenne a program a Dropbox weboldaláról is, nem jut majd el minden (külön gondolva az átlagos) felhasználóhoz, hacsak nem oldják meg a problémát.
Két lehetősége van a Dropboxnak: vagy kiveszik a Mac-es alkalmazásból a plusz tárhely vételére történő összes utalást, vagy fizetniük kell keményen az Apple szabályai miatt. A Dropbox egyelőre még nem reagálta le a történteket a blogjában.
Még évekkel ezelőtt beszélgettünk Artúrral* arról, hogy az igazi áttörést a számítógépek piacán nem az iPad fogja hozni, hanem az, amit az Asus elsőként a piacra dobott. A telefonom a tabletem a notebookom megoldás. A PadFone.
Bár újabban csak az Apple úttörő szerepéről esik szó (ami persze vitathatatlan), az ASUS újításai körül nincs akkora hype (ami volt, az is gyorsan lecsengett), amit én a két cég eltérő image-ében és prezentációs képességében érzek.
Példának okáért említsük a klasszikus Asus EEE 701-et, amit nemes egyszerűséggel nevezhetünk A netbooknak, ami előtt ezt a kifejezést nem is ismertük. Félreértett gépek tucatjait, ha nem százait köszönhetünk neki, s megmutatta, hogy megérett a váltás a könnyű készülékekre és a hosszan tartó aksikra. Ha nagy szavakat akarok használni, akkor azt is mondhatnám, hogy az Asusnak köszönhetjük a MacBook Airt is, ez viszont erős csúsztatás, hiszen a két készülék bemutatása között alig fél év eltérés volt. Arra pedig még az Apple sem képes, hogy egy Airt 6 hónap alatt kirázzon a kabátujjából.
Ahogy a netbook felé történő nyitás (és onnan az ultrabookok irányába való haladás) sorsszerű volt, úgy tűnik az Asus mostani lépése is kiszámíthatónak: a telefonjaink számítási képessége vetekszik egy netbookéval és még a felhasználási céljaik is csak részben különböznek.
Bármerre jár az ember, szinte minden fontosabb online és offline alkalmazást, mondhatni a fél életünket szinkronizálhatunk készülékünkre, a "vigyük magunkkal" szinte mantra lett, ha pedig nincs nálunk, akkor ott vannak a különböző távoli gépelérést elősegítő szolgáltatások, amiket a telefonjainkon is futtathatunk.
Ám hiába van ott a telefonunkon, hiába tudnám a felhőbe feltöltött doksit tárolni, hiába tudom elérni az otthoni PC-met TeamViewer-rel, a szervert SSH-val, ha az információ bevitele, átadása kész kínszenvedés. Aki próbált már droidra telepített TeamViewerről egy 1024x768-as (vagy még nagyobb felbontású) notebookon, pc-n adminkodni, az tudja miről beszélek.
Messzire kanyarodtunk a témától, az én állításom szerint ez a PadFone nem is annyira elvetemült eszköz, mint aminek elsőre tűnik. Ha például az Apple dobta volna piacra, akkor még mindig arról beszélnénk, hogy ez mennyire forradalmasította a számítógép piacot, és ez aztán az igazi "Post PC" éra, mert ezzel az összeállítással a megrögzött billentyűzet püfölők se szólhatnak semmit.
És milyen igazuk van.
Ott van példának okáért az iPhone 4S, ami szép, okos, rengeteg app van hozzá, amik a mindennapi életünket megkönnyítik. Másfelől továbbra is négyzetmilliméterben mérető a virtuális billentyűzete, ami ugyan kényelmes, de azért mégis csak két ujjal lehet pötyögni. Az iPhone 4S már régi motoros, úgy illik, ha a hasonló korú iPad 2-höz hasonlítom. Az iPad 2-nek nincs (még) retina display-e, mint az iPhone 4S-nek, viszont ugyanaz a proci ketyeg mindkettőben, azaz - ha a képernyő minőségét nem vesszük - az iPhone 4S-en futó alkalmazások az iPad 2-n se lassabbak és vica versa. Ehhez jön még az iPad-hoz "docking station", amivel a tabletünket egy notebookká konvertálhatjuk és szinte máris ott vagyunk, ahol a PadFone.
Azzal a különbséggel, hogy az iPhone-t az istennek se tudjuk beleerőltetni az iPad-ba, pedig jó lenne, kevesebbet kellene szinkronizálni, ami ugyan a cloud-dal egyszerű, de mégiscsak fölösleges, és nem kellene drágább iPad-ot venni a 3G támogatásért vagy nem kellene tetheringgel gyengíteni a telefon aksiját.
Most ugyan már van szép új iPad, gyorsabb procival, mint a jelenlegi iPhone, ráadásul kapott retina display-t is, azonban nyilván tuningolni fognak az új iPhone-on is, és azt szinte borítékolni lehet, hogy ugyanaz a proci lesz benne, mint az iPad-ban...
A témát körbejártuk, a kérdés igazából az, hogy az Asus-on kívül még ki száll be a PadFone fejlesztésbe. A 64G-s háttértárú PadFone árát, ami nem tartalmazza a billentyűzetet (tehát telefon + tablet), áprilisban 700€-ban határozták meg, ez nem is drága, ha figyelembe vesszük, hogy egyből két eszközt kapunk érte.
Szépen összefoglalt írásthülyeséget olvastam arról, hogy az új, BKV-bérlettel csatolt diákigazolvánnyal kapcsolatban. Számos technológiai tévedés mellett teljesen fölöslegesen próbálnak hangulatot kelteni.
Mi az RFID?
Az RFID (Radio Frequency IDentification) automatikus azonosításhoz és adatközléshez használt technológia, melynek lényege adatok tárolása és továbbítása RFID címkék és eszközök segítségével. Az RFID címke egy apró tárgy, amely rögzíthető, vagy beépíthető az azonosítani kívánt objektumba. Az objektum lehet tárgy, például egy árucikk, vagy alkatrész, illetve élőlény, így akár ember is.
Végletekig leegyszerűsítve úgy működik, hogy van egy azonosító chipem meg van egy olvasóm, az olvasó által sugárzott rádiófrekvencia hatására a chip válaszjelet küld vissza. Vannak félpasszív és aktív változatok is, ezek tartalmaznak elemet, az aktív változat akár 10 méteres hatótávolsággal is rendelkezhet.
Ezek tehát azok a kártyák, amikor a munkatárs a fenekét vagy a mellét dörzsölgeti az ajtó melletti csengőhöz, aminek hatására az ajtó csak nem akar kinyílni, ezért az ebédjét a földre pakolva a tárcájából előhalássza a kártyácskát, odadugja a csengettyűhöz, majd rájön, hogy a beléptető rendszer a másik oldalon van ...
A fenti cikkben tehát ezekkel a kártyákkal akarják szerencsétlen diákokat, majd tanárokat, majd persze az egész országot csúf politikai erők követni.
Persze a diák innentől nem mondhatja, hogy "már 10 perce itt vagyok, csak bennragadtam a klotyóban", ha látszik,hogy kerek 30 másodperce lépte át az iskola kapuját, és nyilvánvalóan össze tudják a hatóságok (TEK) szedni, hogy mely járművekkel merrefelé közlekedett az adott nebuló. S jajj neki, ha iskolanap nem a dokihoz megy vele.
Másfelől teljesen fölösleges pont ettől üldözési mániát kapnunk. Ott vannak a térfigyelő kamerák, amik annyira még nincsenek kiépítve nálunk, mint az Egyesült Államokban (Person of Interest jó sorozat, de ettől még irreális), de még inkább követhetőek vagyunk a mobiljainkkal és persze a bankkártyákkal, ha használjuk őket.
Ha pedig végre a MÁV-BKV átállna az Oyster card jellegű megoldásra, akkor is parázhatnánk, legalábbis ami a tömegközlekedést jelenti.
Megijedni nem kell, de ha valaki fél, akkor is van megoldás.
El kell dobni az okostelefont, ami amúgy is küldi Google-nak, Apple-nek a GPS koordinátákat*, de a buta telefont is, mert a telefoncellákkal közelítőleg az is követhető a.
El kell dobni a bankkártyát, de legalábbis elásni jó mélyre, hogy se Interneten, se boltban ne vásároljunk vele és készpénzt se vegyünk vele fel.
Tömegközlekedés helyett pedig tessék átszállni bringára. Egészséges is és még környezetbarát is, ha pedig a pirosokon is áthajt a delikvens, akkor követhetetlen is.
Ha pedig ez sem elég, akkor tessék elvonulni a teljesen önellátó tanyára, ahol szélturbina/napelem adja az áramot, kerekeskútból jön a víz és fakemencével lehet fűteni. De vigyázat, a környékbeli öregasszonyok információs rendszere még itt is jobban informált lesz életünk legapróbb eseményeiről, mint bármely Orwell-i gondolatrendőrség!
*persze nem küldi, de ez is jól illik az összeesküvés elméletbe.
Nem késő este és nem vasárnap. Nem voltak ugyanis eget rengető hírek.
Google Drive
Valami van a Google háza táján, már lehet regisztrálni és van, akinek már éles a hozzáférése. Ugyanaz, mint a Dropbox, csak pepitában (ha a linkre kattintva regisztrálsz, Te is és én is 250Mb extra tárhelyet kapunk). 5G-ről indulsz és nem kell új júzernév, hanem a meglévő Google-es accounttal érheted el. Az meg van mindenkinek, igaz?
A HR-esek egy távozó munkatársnak szánt emailt a cég összes alkalmazottjának elküldte. A kezdeti sokk után nem csak a kollégák jöttek rá arra, hogy itt kolosszális méretű hiba esett, de a HR is észbe kapott és gyorsan reagált.
Az irániak kiadtak egy részt a kémrobotból visszafejtett adatokból, mert senki se hitt nekik. A cikkben szereplő, nyilvánosságra hozott rész a szervizeléssel kapcsolatos tárolt adatnak tűnik és nem pedig a repülésirányítással kapcsolatos kódrészletnek, persze ettől még lehet, hogy a többi drone-ra veszélyes hozzáférésre tettek szert.
Hihetetlen, de már két éve tart az Oracle és a Google csatája. Az elmúlt két év nem volt eseménytelen (mint egyes magyar bíróságokon khm), ami a bírósági tárgyalás időpontját egyre későbbre helyezte. Most azonban nincs tovább, ha csak nem sikerül közben megegyezni, tárgyalás útján fogják eldönteni, hogy a Google (Android) megsértette-e az Oracle (Sun) jogait és engedély nélkül használt fel Java kódo(ka)t.
A Sony France szerint hamarosan Európában is szembejöhet velünk a Google TV. Az alap box ára 200€, a Blu-Ray lejátszós 300€. Valószínűleg Németországban, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban és Franciaországban szeptemberben kezdik meg a termék árusítását.
Mindkét cég hivatalosan is bírálta a Motorolát a a "standard-essential" szerzői jogokkal kapcsolatos gyakorlata kapcsán, aminek ürügyén az EU vizsgálatot kezdeményezett. Az üggyel kapcsolatban nincs hivatalos állásfoglalás.
Apple szabadalmaztatja a Siri jellegű rendszereket
Remélem valaki emlékezteti őket arra, hogy a Star Trekben sokkal korábban létezett már egy "Siri", ami nagyszerűen működött a lokális gépeden, a "tablet"-en és nagyjából mindenhol, összekötve az eszközöket a "lokális rendszerrel" (Enterprise) és az Internettel (központi keresőmotor/kommunikációs felület/stb) is.
Az olaszok megvágták az Apple 1.2 millió dollárra (a vásárlók félrevezetése miatt), úgyhogy a további kellemetlenségeket elkerülendő, inkább mindenki kap 2 év garanciát. Yeah.
Az amerikai piac 50,1%-a Android készüléken telefonál, iOS telefonok 13,5%-kal vannak jelen, RIM 13,4%-ot szerzett, a Microsoftnäl pedig csupän 3,9% van.
Sergey Brin kipróbálta a Google új Augmented Reality kütyüjét. Másoknak persze nem engedte meg, hogy ők is kipróbálják, így egyelőre csak találgatni lehet, hogy működik-e, vagy csak azt tesztelte, hogy mennyire zavaró kikapcsolt állapotban. Mi pedig azt találgatjuk, hogy mikor kerül piacra, és vajon a milliomosokon kívül mások is megengedhetik-e maguknak ezt a játékot.
Az Apple Samsung elleni harcában többször meg lett említve, hogy formailag, dizájnban nagyon hasonlóak. Mindkettő téglalap alakú, lekerekített sarkakkal. Sőt, szinte az egész felület érintésérzékeny. Nagy fekete izé.
A Toshiba tanult ebből és végre megtalálta a helyes utat. Az új tabletjeire már szava sem lehet az Applenek.
Személy szerint a Rhombus nagyon tetszik. Neked melyik jön be?
Drenteller:
Figyelmetekbe szeretnék ajánlani egy exkluzív reprezentációs bankkártya és irattartót ami... (2014.08.29. 18:39)Ellopják az RFID bankkártyák adatait?
![surface-microsoft-pc100~_v-image512_-6a0b0d9618fb94fd9ee05a84a1099a13ec9d3321[1].jpg](https://m.blog.hu/bi/bit/image/2012/06/surface-microsoft-pc100~_v-image512_-6a0b0d9618fb94fd9ee05a84a1099a13ec9d3321%5B1%5D.jpg)
![zBOMjjyMDzLfRbql_500[1].jpg](https://m.blog.hu/bi/bit/image/2012/05/zBOMjjyMDzLfRbql_500%5B1%5D.jpg)
![original[5].jpg](https://m.blog.hu/bi/bit/image/2012/04/original%5B5%5D.jpg)
