bitblog

A Lumia család teljessé vált, a Lumia 610 és 900, a legkisebb és a legnagyobb Lumia pár hónap múlva már Magyarországon is elérhető lesz. A mai sajtótájékoztatón megfogdoshattuk az első hazai példányokat, és amint lehet, teszttel is jelentkezünk. Egyelőre a Lumia 610-et mutatnánk be, később majd a 900-asról is lesz szó.

Először az olcsó árkategórát megcélzó Lumia 610-es modell várható, egy-két hónap múlva mind egyes szolgáltatók kínálatában, mind pedig függetlenül elérhetőek lesznek. A független változat bevezető ára újonnan 70 ezer forintra tehető, amit lejjebb nyomnak majd a szolgáltatói kedvezmények és promóciók. (70 értsd: egy hatos, utána sok kilences.)

A telefon a Windows Phone Tango változatával jön majd, ami lehetővé teszi, hogy 512 MB helyett 256 MB RAM, illetve 1 GHz helyett egy 800 MHz-es processzor ketyegjen benne. A telefon maga nem érződik lassúnak, a Windows Phone-nál megszokott gördülékenységgel megy minden, korlátozások csak a nagyobb igényű játékoknál, komolyabb alkalmazásoknál lehetnek, illetve a multitask képességei lettek megnyirbálva.

Igyekeztek minél olcsóbb telefont előállítani minél jobb minőségű anyagból. Így lehet az például, hogy az összeszerelés és az anyaghasználat jobbnak tűnik, mint például a 710-esé. A 610-esnek már nem hardveres gombjai vannak (de a hardveres kamera gomb megmaradt), emellett az előlapon nem ClearBlack TFT kijelző fogad minket, hanem egy átlagos TFT lapka, ez egy kisebb visszalépés a 710-eshez képes. Viszont WP követelményei miatt nem kell félni, a kijelző még mindig 480x800 felbontású (3,7"-en), illetve legalább 4 ujjat érzékel egyszerre. Kamera tekintetében nem a legjobb, de itt is hozza a szintet a Nokia legújabb telefonja: 5 MP autofókusz, LED vaku, videó esetén pedig VGA felbontásban 30 fps-re képes.

Mivel Nokia telefonról van szó, így a 610-esre is elérhető a Nokia Drive, Nokia Maps és társai, tehát navigációra már külön nem kell pénzt kiadni. A célközönség a fiatalabb korosztály, akiknek ez lesz az első okostelefonjuk, vagy nem akarnak túl drága telefont venni, de szeretnének telefonról emailezni, fecebookot és twittert használni. Célcsoport lehet még az olyan dolgozók, akik eddig nem kaptak csúcskategóriás telefont, hiszen az a főnöknek jár, mégis jó lenne, ha okostelefonjukkal bármikor el lehetne őket érni. Meggyőző érv ezen az oldalon a telefonba beépített ActiveSync, szinte teljes értékű Office, a Microsoft Lync és egyéb üzleti alkalmazások.

A telefon NFC-képes változata is várható Magyarországra, ám további információk még nem érhető el róla, a szolgáltatóktól függ a bevezetése.

Toochee szétszedett pár kínai USB drive-ot és meglepő következtetésre jutott:

Szerintem a meglepő inkább az, hogyha a többi drive nem így (vagy hasonló módon) működik.

További képek a Netidőn.

Egy ideális világban nem kell megállnod a zebránál, ha át akarsz menni. Ideális világ azonban nem létezik. Vannak lámpás kereszteződések és vannak figyelmetlen autósok is (khm.). A gyalogosnak, mint a leggyengébb láncszemnek, fokozottan ügyelnie kell arra, hogy ne legyen kivasalva egy autó, busz vagy villamos által.

Vannak persze figyelmetlen gyalogosok is. Akik "menet" közben SMS-t írnak, zenét hallgatnak, horribile dictu híreket olvasnak a mobiljukon. Vannak, akik csak szimplán elbambulnak menet közben és a cserebogarak halhatatlanságáról filozofálnak. És ha nem is mennek az autó alá, akkor neked jönnek.

New Jersey-ben mindennek vége, legalábbis az SMS-ezésnek. Ha a rend éber őrei rövid szöveges íráson kapják a sétálót, akkor annak a pénztárcája látja kárát: gyalogos közlekedés közbeni üzenetküldésért 85$-os büntetésre számíthatnak.

Mi pedig reménykedjünk, hogy sasszemű honatyáink nem fedezik fel ezt a kiváló lehetőséget újabb állami bevétel elérésére.

via ABC News

Mai hírsalátánk főbb hírei: Ingyen Wolfeinstein 3D. Facebook App Center. A jövő GPS-e. Legális gyerekpornó.

ASUS PadFone 14,1 órás aksival

Az Engadget utánajárt: az ASUS PadFone-nal (ez az az öszvér, ami ha akarom telefon, ha akarom tablet, ha pedig nagyon akarom: netbook) laptop üzemmódban 14,1 órát bír 3G-s netezés mellett.

Fizetős Facebook app-ok

A Facebook szerdán bemutatta az App Center-t, az App Store vagy a Google Play (amelyik jobban tetszik) webes Facebookos változatát. Előnye: egy helyen megtalálhatunk mindent. Másik előnye: jöhetnek a fizetős app-ok. Jippie!

Csak én gondolom úgy, hogy tisztára úgy néz ki, mint az iTunes?

Kiterjesztett valóság alapú GPS

Ha a fenti kép az F29-Retaliator-ra emlékeztet (ifjú titánoknak: ez egy 1991-ben kiadott repülőgépszimulátor) - vagy bármely más szimulátorra - akkor az csupán a véletlen műve. A fenti dolog ugyanis egy szélvédőre vetített GPS, ami annyira létezik, hogy júliusra várják az Egyesült Államokban, 3-4.000$ körüli áron.

A linkre klikkelve működés közben készült videó is látható.

Boldog szülinapot Wolfeinstein 3D

20 éves lett a kultikus FPS játék, a Wolfeintein 3D (a szerk: ez volt az első lövöldözős dolog, amivel játszottam). A jeles alkalomnak köszönhetően ingyen lehet weben keresztül(!) játszani. Figyelem: a kódok nem működnek és amerikai proxy kell hozzá.

Ja, és az iTunes-ban is ingyenes.

Legális gyerekpornó

Egy bírósági határozat szerint New Yorkban legális a gyerekpornó nézése, ha azt neten teszed és nem mented le egyik képet sem.

S bár az első gondolatom a felháborodás, ha körbejárjuk ezt a témát, akkor nem is olyan hülye ez a bírósági ítélet, mint amilyennek tűnik. Nyilván az ember relatív könnyen kerül egy félresikerült kereséssel olyan oldalra, ahova jó érzésű ember nem akar eljutni. Ha innen a rendőrséget hívja, könnyen úgy járhat, mint az a brit úriember, akinek megtiltották, hogy gyermekeivel felügyelet nélkül legyen, miután véletlen letöltött egy ilyen anyagot.Ha mondjuk valóban véletlen kerül oda, akkor is bekerül a böngésző előzményei közé, meg a cache-be is letöltődik néhány kép.

Második gondolatom tehát e megértés volt: igenis jól van az, hogy a véletlen meglátott törvénytelen dolgokért nem büntetnek minket.

Végül azonban megint csak oda jutottam, hogy bizony ez nem kóser: vagy véletlen odakerül az illető, akkor ugye illik felháborodva hívni a zsarukat, azonban ha több száz ilyen kép van a cache-ben, akkor én azt már több, mint gyanúsnak tartom. Pláne úgy, hogy ma már szinte semmit nem kell vinyóra menteni, mert a net mindenhol és mindenkor a rendelkezésünkre áll.

Már csak pár óra, és elkezdődik az idei Dropquest, a Dropbox.com által rendezett verseny. Tavaly több gigabájtnyi tárhelyet lehetett egy kis szabadidővel és leleményességgel összeszedni, az idei veresenyen sem lesz másként.

Mindenki, aki a versenyt sikeresen befejezi, legalább 1 GB tárhellyel gyarapodik, illetve a sikeres versenyzők az egyes feladatokért is kaptak tavaly extra tárhelyet, így valószínűleg idén is. Nem csak az első helyért érdemes játszani, hiszen azok is nyernek, akik nem elsőként érnek célba. Sőt, mindenki csak nyerhet, hiszen ha egy feladvány túl nehéznek bizonyul, kis idő után segítséget nyújtanak a szervezők.

A versenyhez szükséges az angol tudás, így minden lefordítása helyett álljon itt az eredeti leírás (egy részlete, többi a lenti linken).

What is Dropquest? Dropquest is a multi-step scavenger hunt that has you solve a series of puzzles (inspired by the likes of MIT’s Mystery Hunt or Notpron [though not nearly as time/effort-consuming]). Everyone who completes Dropquest will get at least 1 GB of extra free space, even if you participated last year. Also, everyone starts at the same time, but the questers who finish the soonest get additional amazing prizes.

1st place (1) Dropbox employee hoodie, LIMITED EDITION Dropbox Hack Week t-shirt, Dropbox drawing signed by the entire Dropbox team, invitation to help write the next Dropquest, 100 GB for life
2nd place (10) Dropbox employee hoodie, Dropbox t-shirt, 20 GB for life
3rd place (15) Dropbox t-shirt, 5 GB for life
4th place (50) 2 GB for life
5th place (100) 1 GB for life

Any rules? This year, we won’t tolerate use of our support, forums, or blog for Dropquest hints or answers — our wonderful mods and support team would really appreciate it. In fact, you’ll probably get disqualified if we catch you doing this.

When is it? Dropquest starts Saturday, May 12, at 10AM PST (17:00 GMT). Don’t be late.

 

To get started, head here
(this link won’t work until Dropquest is ready)

További információk a versenyt bejelentő, hivatalos bejegyzésben olvashatók. Sok sikert!

A Steam MIDWEEK MADNESS akciójának keretében kemény 5 euróért, most 66%-kal olcsóbban megvásárolható a Valve méltán híres játéka, a Portal 2.

Aki volt olyan szerencsés, és elkapta azt az időszakot, amikor az első generációs játék ingyenesen letölthető volt, vagy esetleg annyira megtetszett, hogy azonnal megvette, most olcsón kiegészítheti a kollekciót.

5 euró már nem olyan sok a teljes, ko-op. játékért, így aki kétes forrásokból szerezte meg a játékot, és tetszik neki annyira, hogy még fizessen is érte, féláron megteheti. Windowsra, OS X-ra a Steam szerver előnyeivel. Sőt, mindkét játék (Portal, Portal2) is 66%-os kedvezménnyel vehető meg. (Bár eddig sem volt túl drága.)

Portal 2 féláron

A játékról

 

A Portal 2 ugyanabból az újszerű játékmenetből, történetből és zenéből merít, mely az első Portalnak több mint 70 elismerést és rajongói kultuszt eredményezett.

A Portal 2 egyjátékos része dinamikus új karaktereket, friss rejtvényelemeket és sokkal több ördögi tesztkamrát vonultat fel. A játékos az Aperture Science Labor eddig még nem látott területeit fedezi fel, és újra találkozik GLaDOS-szal, a gyilkos hajlamú számítógéppel, aki az első részben is végigkísérte.

A játék kétjátékos együttműködő módjának különálló játékmenete van saját történettel, tesztkamrákkal, és két új játékos-karakterrel. Ez az új játékmód arra készteti a játékosokat, hogy újraértelmezzenek mindent, amit addig a portálokól tudni véltek. A sikerhez nem csak közös cselekvésre, de közös gondolkodásra is szükség lesz.

Termékjellemzők

• Kiterjedt egyjátékos mód: Következő generációs játékmenettel és igen lebilincselő történettel.
• Teljes kétszemélyes együttműködő mód: Többjátékos mód saját különálló történettel, karakterekkel és játékmenettel.
• Fejlett fizika: Lehetővé teszi érdekes kihívások egész skálájának létrehozását, sokkal nagyobb, de nem jelentősen nehezebb játékot eredményezve.
• Eredeti zene.
• Hatalmas folytatás: Az első Portalt világszerte több mint 30 publikációban választották a 2007-es év játékává.
• Szerkesztőeszközök: Portal 2 szerkesztőeszközöket is tartalmazni fog. Megjegyzés: A megjelenést követően válik majd elérhetővé.

Kevesebb mint egy hétre volt szükség, és az eddig csak a Samsung Galaxy SIII-on elérhető Flipboard mindenki számára elérhető, letölthető.

Az Apple mobil eszközein már elég nagy sikernek örvendő közösségi hírolvasó alkalmazás végre Androidra is megérkezett. Az új appot ugyan nem a Google Play Store-ból lehet megszerezni, de szerencsés tesztelők sikeresen exportálták az apk fájlt, és mindenki számára elérhetővé tették.

További képeket a facebookos oldalunkra töltünk fel, ha már ott jársz, kövess minket, akár az oldalon nem megjelenő rövid hírekkel, érdekességekkel jelentkezünk ott.

Ma fél 11-kor tette elérhetővé egy fórumozó az appot telepítő fájlt. Letöltöttem, egyelőre tesztelem az alkalmazást, úgy tűnik, minden funkciója teljes értékű. Így viszont nem érthető, miért mondták azt a Flipboard fejlesztői, hogy a felhasználói élmény biztosítása érdekében nem futhat minden telefonon.

Nagyszerűen fut LG Optimus 2X, Sony Ericsson xperia active és HTC One S készülékeken, nem nagyon kell félni ettől az apptól. Legfeljebb attól lehet tartani, hány ember veti majd rá magát, amint megjelenik a Play Store-ban is.

via

Néhány éve testközelből láthattam, hogy mit jelent 50+ évesen egy teljesen más típusú programozási környezetbe kerülni, főleg akkor, ha az ember megszokott egy adott munkatempót és munkaminőséget, ami a más típusú gondolkozást igénylő környezetben hiányzik. Bármennyire is szeretek fejleszteni, akkor világossá vált számomra, hogy ha nem akarok nyugdíjas koromig intenzíven "iskolapadban" ülni a munka mellett, akkor hamarosan tovább kell lépnem karrier ügyben.

Bár néhányan talán képesek a folyamatos fejlődésre (vagy ezzel áltatják magukat), a valóság az, hogy míg a "normál" fejlesztő begyepesedik egy programozási nyelvbe, ahol a megszokott funkció/objekt készletet 99%-os biztonsággal és hatékonysággal használja, addig évente törnek fel az ifjú titánok, akik mindenféle nem-konvencionális dolgokkal próbálkoznak - sikerrel. Mindeközben az élet (és a programozási nyelvek) is haladnak a maguk útján, s míg a kóder a mindennapi feladataival van elfoglalva, esetleg közben családot is alapít, addig egyre másra jönnek ki az új programverziók új funkció/objekt készlettel. S bár még a régi módszerek működnek, az ifjú titán a hátunk mögött markába röhögve javítja ki másfél képernyőnyi kódunkat egyetlen sorra...

Kivételt képeznek a kihalóban lévő programnyelvek zsenijei, akik szabadúszóként szinte bebetonozódtak a vállalati infrastruktúrába, mert senki sem képes leváltani a 30 éve stabilan működő, toldozott, foltozott COBOL rendszert.

A Bloomberg egész konkrétan zsákutcának tekinti a programfejlesztői karriert, mivel a legtöbb esetben 35 felett nehéz, vagy lehetetlen állást találni. A munkaadók válnak meg munkavállalóiktól, mert azok technikailag elmaradottak (például nem ismerik a programnyelv legfrissebb verziójának újdonságait), vagy mert túlképzettek (!) a rendelkezésre álló feladatokhoz. Utóbbi esetben nevezzük nevén a gyereket: egy túlképzett programozó lényegesen drágább, mint egy kevés (önéletrajzba beleírható) tapasztalattal rendelkező programozó.

Még ha tapasztalatom szerint igenis lehet találni 40 felett is fejlesztői állást, a jövőmet én már nem mertem erre feltenni: évek óta lassan, de biztosan távolodóm a tényleges kódtól, annyira, hogy már órákban mérhetem az egy hónapban bitcsiszolással eltöltött időt, helyette inkább a fentebb említett ifjú titánokat juttatom megfelelő mennyiségű és minőségű IT-Concepthez. Ti hogy látjátok a jövőt?

via Slashdot

A minap megjelent egy az ExtremeTech-en egy cikk, amiben összehasonlítják a nemrég megjelent Raspberry Pi-t és az Intel új üdvöskéjét, a NUC-t.

Már maga a cikk is tökéletes vitaalap, hiszem milyen alapon hasonlítgatjuk össze az almát meg a narancsot (málnát),  különösen ha az alma egy nemesebb, nagyobb fajtából való, de azért a narancs (málna) se savanyú.

Bár mindkét gép általános használatra való, teljesértékű eszköz, még sem lehet egy lapon említeni. A cikk úgy állítja be mintha az Intel válaszlépésként hozta volna ki a NUC-t, ami akár igaz is lehet. A Raspberry Pi-ről számos cikk jelent meg, többek között a CNNis írt róla és a megjelenés napján akkora érdeklődés volt, hogy a beszállítók nem voltak képesek az érdeklődéssel lépést tartani: a webshopok túlterhelődtek.

Nézzük meg, mit is várhatunk mindkét géptől.

Intel NUC

A NUC lényegében egy nagyon kicsi form factor PC. Van benne minden földi jó: USB3.0 portok, HDMI, Thunderbolt, SODIMM RAM slot-ok és két mini PCIe slot is. Valamint megtalálható benne egy slot is egy i3/i5 CPU számára.

Még nem tisztázott, hogy mit adnak a géppel, a hűtés megléte feltételezi, hogy legalább a CPU-t belerakják. Én a minimum 18W-ot fogyasztó i3-as CPU-t sejtem befutónak, de elképzelhető egy 35W teljesítményigényű változat is. Rosszabb esetben egy erősebb 73W-os, legrosszabb esetben pedig a 95W-os i5 verzió fűtheti a környezetét. Ez csak a CPU hőtermelése, minden más eszköz erre jön rá!

A NUC-t kétféle chipsettel lehet majd kapni: Sandy Bridge vagy Ivy Bridge. Az előbbi sajnos csak a HD3000 GPU-t hordozza magában, de a kis form factor miatt ez szerintem elnézhető. Egyértelműen nem a hardcore játékosokat célozta meg az Intel.

Persze az Intel eléggé kihangsúlyozta, hogy ilyen kicsi méretben egyik gépben se találunk teljes értékű CPU-, pláne nem olyat, ami x86 kompatibilis. Ezzel erősen behatárolja a gép használhatóságát, lévén hogy ez az architektúra szinte egyeduralkodó. Ezt nem véletlenül teszi, mivel az “ellenfél” egy ARM CPU-val indul, ami a beágyazott rendszerekben már közismert ám köztudottan hiányosságoktól szenved.

Ez az a pont, ahol az Intel tudja : már nincs teljesen igaza. Miért is? A másik felet megnézve a kövezkezőt kapjuk:

Raspberry Pi

A Raspberry Pi egy hitelkártya-méretű (85.60 × 53.98 mm) single board computer, ami a “fajtársaitól” eltérően teljes értékű gép. Kapunk egy Broadcom 2835 System-On-Chip lapkát, ami tartalmaz egy 700Mhz-en ketyegő ARM11-es CPU-t, teljes nevén ARM1176JZF-S-t.

Az ARM a beágyazott rendszerekben jól ismert, ahol pár funkció hiánya nem volt kritikus. Például sokáig lebegőpontos egység (FPU) vagy akár memóriacím-fordító hardware (MMU) nem volt benne. Ugyancsak nem volt párhuzamos ALU (aritmetikai logikai egység), valamint fizikailag címzett cache, ami miatt is memóriavédelemet használó OS-ek csak súlyos teljesítményveszteséggel tudtak működni, vagy kompromisszumok kötésére kényszerültek.

A SIMD utasítások se voltak támogatva sokáig és mindezek egy modern CPU és operációs rendszer számára elengedhetetlenek, mivel a körülbelül 98%-uk használja is ezeket a képességeket.

Többé-kevésbé (kiviteltől függően) az ARM mindig is kevesebb volt mint egy “modern” asztali CPU. Bár sokat lehetne vitatkozni mi is a “modern”, lényegében a tradicionális desktop OS-ektől többet vártak el.

A Raspberry Pi-vel kapott CPU viszont más, mint az elődei: az ARM11 családra épül ahol is minden hiányzó funkció már benne van, sőt ennél több is! A JZF kivitel tartalmazza a TrustZone, a Jazelle és az Intelligent Energy Manager funciókat is, valamint az ARM-nál már megszokott Thumb utasításkészletet.

A Jazelle külön is megérne egy cikket, mivel a CPU képes JAVA bytecode futtatására mindenféle virtuális gép nélkül, de ez egy ideig nem lesz kiaknázva. (sajnos, a szerk)

Az ARM az Intellel ellentétben licencelhetővé tette a technológiát és megvásárolható tőle a CPU gyártási joga.

A Broadcom is ezt tette és beleintegrálta a saját meglévő GPU-ját is a termékbe, beleértve a SD kártya illesztést, USB vezérlést és a memóriát is. Az így kapott 256MB RAM nem tűnik soknak, de ha nem pazarlunk akkor elég lehet sok mindenre.

Az ethernet csatlakozó az olcsóbb modelleken ugyan nincs jelen, de USB-ethernet átalakítóval nem maradunk hálózat nélkül.

Tehát amellett hogy ez a SoC (ami valójában már PoP - azaz Package on Package a RAM ráforrasztása miatt) elég sok mindent magában foglal, nagyon kevés energiával beéri. Teszi ezt a nagyfokú integráltság és a korábban említett 700MHz-es órajel miatt is. Pont ezért soha nem lesz sebességbajnok az intel i3 vagy i5 lapkájával szemben, de mindehhez legfeljebb 3.5W-ot kér.

A GPU-jának a teljesítménye is megfelelőa legtöbb feladat számára tekintve hogy oktatási céllal hozták létre a gépet, ezzel meg a tervet túl is teljesítették.

Az árnyoldalak viszont itt is jelen vannak: a géphez semmit se kapunk, nincs ház, SD kártya, de még tápegység se, minden egyéb dolgot nem csak a Raspberry-hez, de az Intel gépéhez is meg kell venni.

Kapunk viszont HDMI, kompozit video, audio, USB, ethernet csatlakozást, sőt GPIO tűsort is de VGA és dedikált háttértár csatlakozókat nem. Ugyancsak nem kapunk szabvány bővítőportot sem.

Virtuális memória használata így nem vagy csak nehézkesen lehetséges: mivel SD kártyával lassú és nem megbízható, USB-vel pedig szintén teljesítménygondokat szül.

Mindezzel szemben csupán 25-35 dollárért kapunk egy teljesértékű kis gépet, aminek a felhasználása nagyok sokrétű és úgy néz ki ez lesz az egyik legjobb dolog a szeletelt kenyér feltalálása óta.

Oprendszer támogatottság terén a Linux (Android)-ból és RiscOS választhatunk, de később több más oprendszerrel bővül a választék. Windows CE elvileg lehetséges, de mivel a Microsoft a napokban már ARM-ra is ki akarja adni a Windows 8-at, ezért elvileg a közönséges Windows sem lehetetlen - bár gyakorlatilag ennyi memóriával még azt se lehet elvárni, hogy elinduljon.

A Raspberry Pi-hez letölthető Linux tartalmaz ugyan egy binary blob GPU driver-t, ami sajnos nem open source, de legalább teljes támogatottságot kapunk a 3D gyorsítás és a videolejátszás kihasználásához.

Ki-ki igényének és vérmérsékletének vagy preferenciájának szerint eldöntheti, hogy melyikre nevez be ha kis méretű gépet keres. Én a málna mellett döntöttem.

A bejegyzés régi barátomtól, Bujdosó Artúrtól származik, aki több évtizedes tapasztalattal rendelkezik különféle *NIX rendszerek adminisztrálásában és embedded rendszerek fejlesztésében.

Mi történt vasárnap délután, miért nem volt elérhető több weboldal, miért nem ment el néhány email?

Mi történt?

A magyarországi DNS szerverek közül meghibásodhatott egy vagy több. Nem rendesen töltötte be szerepét: helytelen adatokat szolgáltatott arról, hogy az adott webcím létezik-e vagy sem. Ha a kliens, adott esetben a mi böngészőnk nemleges választ kap arra a kérdésre, hogy a bit.blog.hu webcím létezik-e, nem tölt be semmit, nem próbálkozik tovább, azt mondja, hogy az adott webcímen nincs semmi, valószínűleg a cím téves.

Részletesebb információkért érdemes szögi bejegyzését elolvasni. Érthetően bemutatja a szerverek hierarchiáját, illetve a hiba terjedését. Egy idézet az érthetőség kedvéért:

Tehát, a szogi.hu-t akarjuk feloldani. Megkérdezzük a(z internet) szolgáltatónk névszerverétől, hogy ismeri-e már ezt a címet?

• Ha igen (gyorsítótárban=cache-ben megtalálható nála), akkor visszaadja (pl 1.2.3.4 a válasz) VAGY azt mondja, hogy én ezt már korábban lekérdeztem, és nincs ilyen domain név (és megáll a folyamat)
• Ha nem található gyorsítótárazott találat, akkor az egyik root névszerverhez fordul a címkéréssel
  1. A root névszerver nem fogja tudni közvetlenül, hogy a szogi.hu-nak mi a címe, de tudja, kit kell megkérdezni Azt mondja, kérdezd a .hu root névszerverek valamelyikét, megadja a címeit VAGY azt válaszolja, nincs ilyen TLD (.hu nem létezik; és megáll a folyamat)
  2. Megkérdezi az egyik .hu root névszervert, ő sem fogja tudni megmondani, de tudni fogja, hogy melyik (itt már általában szolgáltatói) névszervertől kell megkérdezni, megadja ezek címeit VAGY azt mondja, nincs ilyen domain név (és megáll a folyamat)
  3. Megkérdezi a kapott névszerverektől a címet, ők már hitelesen ki tudják jelenteni, hogy mi a keresett domain/host ip címe, vagy azt mondják: ilyen nem létezik. Itt a vége, tehát vagy megkaptuk a címet, vagy azt kaptuk, hogy nincs ilyen.

szogi.hu

Hogyan lehet javítani?

A számítógép egy ideig tárolja az egyszer már sikeresen elért weboldalak címét, így azt nem kérdezi le addig, amíg képes sikeresen betölteni az oldalt, vagy le nem jár az érvényessége a válasznak. Ezért ha nincs probléma, nem érdemes semmit sem csinálni vele, csak örülni.

Ha mégis baj történt volna: a Start > Futtatás > cmd [enter] > ipconfig /flushdns (Windows parancssorban megadott) paranccsal ki lehet üríteni a gépen tárolt DNS cachet. Linux alatt ugyanezt teszi a /etc/rc.d/init.d/nscd restart parancs.

Előfordulhat, hogy az internetszolgáltató még mindig nem frissítette a saját szerverein eltárolt címeket, így a gépünknek még mindig a hibás választ adja. Ilyenkor érdemes egy nagyobb, és valószínűleg gyakrabban frissülő, nyilvános DNS-szerverre váltani ideiglenesen, vagy akár véglegesen is.

• A Google DNS szolgáltatása megbízhatónak mondható, és a szerverek címei is könnyen megjegyezhetőek: 8.8.8.8 és 8.8.4.4
• Hasonló szolgáltatást nyújt az OpenDNS is, ha valaki személyre szabott DNS szolgáltatást szeretne használni, érdemes kipróbálni.

Az átállítás után érdemes a fenti parancsokkal újra kiüríteni a cachet.

Hogyan lehet megelőzni?

Az ilyen hibát nagyjából felhasználói oldalról sehogy sem lehet megelőzni, ám az előbbi pontban felsorolt szolgáltatók használatával a hiba előfordulásának valószínűsége csökkenthető. Az internet beállításaival nem sokan szeretnek játszadozni, így most el lehet dönteni a kérdést. Ha a szolgáltató lassan frissíti a tárolt válaszokat, akkor érdemesebb egy másik, gyorsabbat beállítani. Ha nem, nem érdemes vele szórakozni.

Jöhet a kérdés: te mit tapasztaltál, volt olyan oldal, ami nem jött be, esetleg még most sem elérhető?